Megalázták Sólyom Lászlót, amikor az államfőválasztás első fordulójában a Fidesz képviselői egyszerűen nem szavaztak – fogalmazott Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese, ám ebben tévedett. Sólyom László, a rendszerváltás szimbolikus alakja, a demokratikus államberendezkedés jogi kereteinek egyik kimunkálója, az Alkotmánybíróság első elnöke már hónapok óta nem lepődik meg semmin.
Sólyom László eskütétele. Keveset beszélő elnök kíván lenni.
Vele sem történt más, mint azokkal a politika által megkeresett tudósokkal és közéleti szereplőkkel, akiket aszerint választottak meg vagy ejtettek a mélybe, hogy éppen mit diktáltak a kormányzati, a koalíciós vagy a pártérdekek. Sólyom László a jelölését a Déli Krónikából tudta meg. Senki nem beszélt vele erről előzetesen, miként arról sem, hogy a Fidesz szimpátiaszavazási lapjára felvették a nevét. Utólag mindössze annyit kért tőle Orbán Viktor – azt is csak telefonon -, hogy ne tiltakozzon. Az Alkotmánybíróság volt elnöke a hétfői első forduló előtt is csupán annyit tudott: a Fidesz meglepetésre készül. Sólyom László megkövülten nézte az eredményt. A meglepetés sikerült.
Első interjújában, amit megválasztása után a sajtónak adott, azonban már azt hangsúlyozta, hogy nem volt semmilyen alkotmányellenesség a szavazási procedúrában. A pártok taktikái, mint mondta, nem rá tartoznak. „Én civil jelölt voltam, passzív, szigorú és keveset beszélő elnök kívánok lenni”. Nem kíván konzultálni a pártokkal a politikai kultúráról, mint hangsúlyozta, ez a politikai pártok dolga, és mindegyik vonja le a tanulságokat a maga számára.
Tanulságok pedig bőven adódnak a hét eleji történésekből, amikor is az utolsó fordulóig teljességgel kiszámíthatatlan volt, hogy a Fidesz vagy az MSZP jelöltje kerül-e az államfői székbe. Annak ellenére is, hogy a második fordulóban Sólyom 185 szavazatot kapott, míg Szili csak 178-at.
A koalíciós válságot elkerülő forgatókönyvként hétfőn délután még arról lehetett hallani a Parlament folyosóján, hogy Szili Katalin visszalép, s egyetlen jelöltként a második és harmadik fordulóban Sólyom marad állva, akit leszavaz az MSZP és az SZDSZ. Ezáltal a harmadik fordulóban sem sikerül államfőt választani, ami a kormánykoalíciónak kedvez. Lesz idő új, közös jelöltet találni, akit a szabad demokraták elfogadnak, s akit az MSZP kongresszusa is megerősíthet. Ez a verzió azonban este hét órára „elhalt”.
Sólyom László
1942-ben született Pécsett, ott végezte el a jogi egyetemet, majd később könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetemen volt tanársegéd, majd német polgári jogból doktorált.
1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlési Könyvtárban. 1983-tól egyetemi tanár az ELTE polgári jogi tanszékén, majd 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Az Alkotmánybíróság első elnöke volt 1990 és 1998 között, háromszor választották újra. Ő volt az előadó bírája a halálbüntetést eltörlő döntésnek, a köztársasági elnök jogállásáról szóló határozatnak, de olyan lényeges kérdésekben is állást foglalt a vezetése alatt álló testület, mint a kárpótlás, a terhesség-megszakítás, vagy a népszavazás. Sólyom Lászlót a pártok aktivista alkotmánybírósági elnöknek tartották, akinek idején számos jogszabályt semmisítettek meg alkotmányellenesség miatt.
Államfőként – amely tisztet augusztus 4-étől, öt éven át töltheti majd be – nem tervezi, hogy hasonló aktivitást mutasson. „Egy elnök nem ugrál, akkor szólal meg, ha annak súlya és jelentősége van” – nyilatkozta a sajtónak.
1987-ben alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak és részt vett az ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.
A fideszes első fordulós „távolmaradási taktika” után az MSZP-ben azonban úgy gondolkodtak: nem is olyan gyengék, mint hitték. Ebben bízva engedték a második fordulóba a házelnököt. A hétfő esti zárt frakcióülésen Lendvai Ildikó frakcióvezető elismerte, kétkedve nézte az eredményjelző táblát, s a számok sokkal biztatóbbak, mint amire számított. Hiller ugyanazzal a kincstári optimizmussal lelkesítette társait a második forduló előtt, mint egy héttel korábban: van remény Szili megválasztására, ezért a végsőkig tartson ki mellette a szocialista képviselőcsoport. A házelnökön sem látszott semmiféle megingás, azt hangoztatta: „történjen bármi, most már végigmegy ezen az úton”. Gyurcsány mindeközben hallgatott. (A miniszterelnök egyébként az eredmény ismeretében tartott tájékoztatón kiváló demokratának, nagyszerű hazafinak mondta Sólyom Lászlót, aki méltó utóda Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek. „Őre lesz az alkotmányosságnak és a nemzeti egységnek.”)
„Szerintem nem lesz holnap köztársasági elnök” – sugallta Szili visszalépésének lehetőségét ugyanakkor még hétfő reggel Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő talányosan a Nap-keltében. Úgy tudni, erre indult be a fideszes agytröszt. Prágai útjáról hazatérve, Orbán Viktor pártelnök egyenesen a repülőtérről érkezett a parlamentbe, éppen csak valamivel a szavazás kezdetét megelőzően. 3 óra előtt „három perces megbeszélésre” visszavonult a Fidesz-frakció. Az elnökség akkor dobta be a javaslatot: az első fordulóban a fideszes képviselők ne vegyék fel a szavazócédulákat, s így egyértelművé válnak az erőviszonyok. „Kiugrasztjuk a nyulat a bokorból” – a vezérkar ezzel végig azt sugallta: sejthető, hogy néhány MDF-es vagy független politikust „megvettek” a szocialisták. Ám sokan utólag inkább azt a verziót tartják valószerűnek, hogy a független ex-MDF-esek titkos paktumot kötöttek a Fidesszel: az MSZP jelöltjére csali szavazatokat adnak le, hogy a harmadik fordulóig benntartsák a ringben Szilit – aki ilyen eredménnyel nem teheti meg, hogy visszalép.
„Tartok tőle, hogy ez túl zseniális – merengett hétfő délután a Parlament folyosóján az egyik prominens Fidesz-politikus -, bár amióta egy újságírótól hallottam ezt a verziót, kezdek ismét reménykedni.” Állítja: a frakció és az ő számára is spontánnak tűnt a távolmaradásos akció ötlete. A színjáték mindenesetre jól sikerült, ha a háttérben közben néhány függetlennel „le volt vajazva” a szavazás. „Túl zseniális. De elképzelhető…”
„Szili Katalin morálisan be lett betonozva” – értékelte az első fordulót egy MSZP-s képviselő. Több szocialista beszélgetőpartnerünk is mindössze egyetlen hiányzó voksról beszélt – a 183 „látható” támogató szavazatban mindannyian biztosak voltak. „Az már megvan.” Úgy látszik, nem merült fel bennük, hogy a Fidesz három lépéssel előre gondolkodik.
Az MSZP kifelé mutatott egysége és elszántsága mögött azonban mély árkok húzódnak. „A szocialista frakció tagjainak fele tudja, és be is látja, hogy stratégiai hiba volt az MSZP kongresszus elé olyan jelöltet vinni, akit a koalíciós partner semmilyen körülmények között nem támogat, azonban nem mert szólni, nehogy defetistának bélyegezzék, s végül őket hibáztassák a kudarcért” – fogalmazott a Figyelőnek egy informátorunk. Ekkora baklövést azonban nem lehet szó nélkül hagyni, s még győzelem esetén is sor kerül egy, a tisztánlátást szolgáló és a felelősséget feltáró vitára – értesült lapunk.
Választ kell találni arra: miképpen eshetett meg, hogy a Fidesz (a függetlenek segítségével) így megvezette a szocialistákat – és nem lehet majd mindezt a szabad demokraták nyakába varrni.
Az SZDSZ alapvetően hajthatatlan maradt, pedig sokan fogadtak arra, hogy az utolsó pillanatban mégis Szilire adják a voksukat, s ezzel megmentik a koalíció presztízsét – néhányan így is tettek a pártból, de ahhoz nem elegen, hogy megfordítsák az eredményt.
A szabad demokratákban azonban – úgy értesültünk – zsigeri ellenérzés munkál Szili irányában. Szakmailag és eddigi életútja ismeretében is messze alkalmasabbnak tartják Sólyom Lászlót az államfői tisztségre. A nyílt konfrontációt azonban nem vállalták az MSZP-vel, indirekt módon fejezték ki aggályukat a házelnök irányában.
„Bejött a papírforma” – kommentálta szűkszavúan a harmadik, döntő forduló eredményét Tölgyessy Péter Fidesz-képviselő. Az mindenesetre kimondható: Sólyom László köztársasági elnöki eskütételének pillanatában visszafordíthatatlanná vált a baloldali koalíció eróziója.
