Ön a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból (GKM) érkezett, és kinevezésekor azt a fő feladatot kapta, hogy gyorsítsa fel a MÁV átalakítását, s minden területen tegye versenyképessé a céget. Ezek szerint a tulajdonos nem volt megelégedve a korábbi menedzsment tempójával?
– Az a feladatom, hogy a vállalatot képessé tegyem arra: egy új, liberalizált környezetben is fel tudja venni a kesztyűt. Valóban, a minisztérium úgy értékelte, voltak olyan konfliktusok a vezetésen belül, amelyeket bizonyos személyi változtatásokkal is kezelni kell. Ennek megfelelően az elmúlt fél évben a MÁV majdnem teljes felső vezetése kicserélődött.
– Különösen fontos a pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozíció, amely rövid időn belül másodszor cserél gazdát. Sokan azt jósolták, hogy májusra a pénzügyi nehézségek miatt fizetésképtelenné válik a MÁV. Most május első hete van. Hogyan áll a cég likviditása?
– Hónapok óta ezt jósolják, én meg hónapok óta mondom, hogy nem lesz fizetésképtelen a MÁV. Most ki fog derülni, kinek volt igaza. Én kitartok az álláspontom mellett. A MÁV közszolgáltatást nyújt, ami legalább 20-25 éve alulfinanszírozott. Emiatt évről évre romlik a társaság anyagi helyzete, elavul az infrastruktúrája és a járműparkja, képtelen tartani a szolgáltatás színvonalát, és hiába zajlik nagyon erős racionalizálás, a veszteség növekszik. Ezt pótolni kell, és ha az idei költségvetésben biztosított támogatásokat megkapjuk, illetve a tervezett hitelfelvétel is megvalósul, akkor ebben az évben sem lesz finanszírozási válság. A MÁV nincs jó anyagi helyzetben, de nem lesz fizetésképtelen, ugyanakkor nem jó hosszú távú megoldás, hogy nagyrészt állami garanciával felvett hitelek fedezik a működését. Jobb lenne ezt más technikával megoldani, de pillanatnyilag ez működik.
– Úgy tudom, ezúttal rendhagyó módon nem hitelből, hanem egy 400-500 millió eurós, 15 éves futamidejű kötvénykibocsátásból finanszírozná a hiányt a cég.
– Ez is egy lehetőség, amit vizsgálunk. Korábban nem kaptunk egyértelmű jelzést a Pénzügyminisztériumtól, hogy a hitelfelvétel vagy a kötvénykibocsátás közül melyiket támogatnák. A kötvényt azért vetettük fel, és kértünk rá különböző pénzintézetektől ajánlatot, hogy megnézzük, van-e egyáltalán hajlandóság ilyen összegű kibocsátás állami garancia nélküli megszervezésére. Ugyanakkor a legutóbbi jelzések szerint a pénzügyi tárca tud állami garanciát tenni a szükséges hitelek mögé, és továbbra is ezt a verziót támogatja. Mellesleg nekünk is ez az egyszerűbb megoldás. Ennek megfelelően ezt a javaslatot juttattuk el a GKM-hez.
– Ha egyébként is 100-125 milliárd forintos hitel felvételére készülnek, akkor miért van szükség arra a 30 milliárdos kölcsönre, amelyet nemrég jelentettek be?
– Ez áthidaló hitel, amelyet a később felvett összegből fogunk viszszafizetni.
– Tehát erre a kérdéses 30 milliárdra már azért van szükség, hogy a másik hitel megérkezéséig biztosítsa a túlélést?
– Így van, de a túlélés szót erősnek tartom; nagyon hangzatos, és sokan szeretik használni, ám minden olyan vállalatra alkalmazni lehetne, amely likviditási kölcsönt vesz fel. Márpedig ez természetes az üzleti életben. Ebből nem következik, hogy katasztrófa lenne, pedig amikor túlélésről beszélünk, akkor rögtön egy sivatagban képzelünk el valakit, aki két hete nem ivott, és nyalja a homokot.
– Hasonlóan rosszul érezhetik magukat azok a vasutasok, akiktől a racionalizálás miatt meg kell válni; az egyik szakszervezet részben emiatt ismét sztrájkot helyezett kilátásba. Ma, hétfőn, amikor ez az interjú készül, tart munkabeszüntetéstől?
– A hétvégi majálison beszélgettem a reprezentatív szakszervezetek képviselőivel, és ezek alapján úgy vélem, az ügy már lecsengett. Először egy hónappal ezelőtt merült fel a probléma, akkor a szakszervezeti vezetőket megkérdeztem, érvényesnek tekintik-e a közöttünk lévő megállapodást, amely 2006 végéig rendezi a dolgozók helyzetét, s mindannyian igennel válaszoltak. Ezek után úgy látom, a kérdés már csupán a Debrecenből Nyíregyházára áthelyezett tevékenységgel függ össze, ami egyébként körülbelül 20 fő elbocsátásával jár.
– A MÁV azt is a szerződés felrúgásának veszi, ha csak korlátozott, helyi sztrájk lesz?
– Én az érintett szakszervezetekkel akkor tudok a jövőben is érdemben tárgyalni, ha valós érdekképviseletet látnak el. Ha egyikük azt mondja, nincs befolyása arra, hogy a tagjai sztrájkolnak, akkor ez megkérdőjelezhető.
