A Monetáris Tanács hétfői ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A piaci várakozások meglehetősen vegyesen alakultak a döntés előtt: voltak, akik 25-50 bázispontos mérséklést is elképzelhetőnek tartottak, mások továbbra is változatlan kamattal számoltak, míg a Reuters felmérésében akadt elemző, aki kamatemelést sem zárt ki.
A Monetáris Tanács döntését azzal indokolta, hogy az inflációs pályáról és a gazdasági egyensúlyról korábban is közreadott megítélésén az utóbbi időben beérkezett információk nem módosítottak. Az infláció alakulásával nem lehet elégedetlen a jegybank (a májusi 7,6 százalékról júniusra 7,5 százalékra csökkent a ráta), ugyanakkor a tanács szerint fennáll a kockázata annak, hogy a bérnövekedés ütemének mérséklődése elmarad a korábban feltételezettől. Ezenfelül az államháztartási deficitcél teljesülésének bizonytalansága, illetve a külső egyensúlyhoz kapcsolódó kockázatok játszottak szerepet a kamatszint változatlanul hagyásában.
A Reuters felmérése szerint az elemzők is a gazdaság egyensúlya iránti aggodalmak miatt vélik úgy, hogy a korábban vártnál kisebb mértékben csökkenhet az alapkamat az év végéig. Míg két hónappal ezelőtt akár 2 százalékpontnyi vágást is elképzelhetőnek tartottak az idén, addig egy hónappal ezelőtt már csak 1,5 százalékpontnyit, most pedig már csak 1,25 százalékpontnyi mérséklésre szavaznak. Úgy tűnik, a jegybank, az elemzők és a piac számára is az államháztartási hiány alakulása most a legfőbb kérdés. Az erről szóló hírek erősen befolyásolják majd a várakozásokat.
A forint mindesetre erősödött az elmúlt hetekben; a hétfői jegybanki döntés hatására 249 forint közelében is járt a kurzus, amely tovább erősödhet. Szakértők szerint ez inkább a forró pénzeknek köszönhető, s nem a külföldiek kötvényvásárlása áll a háttérben. A kamatszint változatlanul hagyásával megtartott kamatprémiumnak köszönhetően ugyanis a forint továbbra is vonzó megtakarításnak tekinthető.
