Hosszas halogatás és kommunikációs előkészítés után kiteregették a kártyákat a visszaforgatott nyereségek ügyében. Mint arról annak idején beszámoltunk (Figyelő, 2002/37. szám), az illetékesek már 2000 végén készen álltak (volna) az Európai Unió kimutatásaihoz illeszkedő fizetésimérleg-statisztika elkészítésére, ám a politikai vezetés rendre visszariadt a kedvezőtlen optikai következményektől. A visszaforgatott profit kimutatása ugyanis növekvő arányban – 2003-ban már a GDP 3,3 százalékának megfelelő mértékben – rontotta az amúgy sem rózsás folyómérleget. 
Most, az uniós csatlakozás küszöbén ütött az igazság órája. Az eddigi módszer szerint tavaly 4,2 milliárd, az új kimutatások szerint viszont 6,5 milliárd euróra rúg a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A külföldi tulajdonosok visszaforgatott jövedelmét évente 1800-2000 vállalatnak kiküldött kérdőív segítségével kísérik nyomon (ezek a legjelentősebbek a 20-25 ezer, külföldi tőkével működő vállalkozás közül). Az új módszer szerint a külföldi tulajdonost illető profitot egyfelől a folyómérleget érintő jövedelem-kiáramlásként, másfelől viszont újbóli befektetésként, azaz a tőkebeáramlást növelő tételként veszik számításba. A külföldi tőkével működő vállalkozások fejlesztését egyre inkább a kitermelt profit finanszírozza, míg az újonnan behozott tőke hátrébb szorul (lásd a grafikont). A fizetési mérleg statisztika további „újításaként” áttértek a kamatfizetések eredményszemléletű számbavételére. Ez a folyómérlegben tavaly a GDP 0,2 százalékának megfelelő javulást hozott.
A magyarországi befektetések állománya tavaly 3,4 (a kiáramló tőkét leszámítva 2,3) milliárd euróval nőtt, és ebből a visszaforgatott nyereség a 2,0 milliárdot is eléri. A közvetlen tőkebefektetések rendszerváltás óta felhalmozódott állománya 2003 decemberében 31,1 milliárd euróra rúg, ez 8,6 milliárddal több, mint a korábbi számbavétel alapján. Az új statisztika „hátulütője”, hogy nem mutat ki javulást a tavalyi folyómérlegben. A hiány negyedévről negyedévre nagyjából egyenletesen 1,4 és 1,8 milliárd euró között ingadozott. Ezen belül az áruforgalom egyenlege az utolsó negyedévben határozottan javult (addig nem), míg a szolgáltatásoknál a passzívum duzzadását regisztrálták.
Ugyancsak a negyedik negyedévben – az első 9 hónapban folyamatosan növekvő eladósodás után – végre gyarapodtak a lakosság nettó (hitelfelvételen felüli) megtakarításai. Az MNB által közölt pénzügyi mérleg szerint a háztartások úgynevezett nettó finanszírozási képessége az év utolsó három hónapjában elérte a 207 milliárd forintot, azaz a GDP 4,1 százalékát. Erre ugyancsak szükség volt, mivel az államháztartás eladósodása 10,5 százalékra ugrott, így a lakossági megtakarítás „mentette meg a hazát” a további nagymértékű külföldi eladósodástól. Az év egészében azonban a lakosság mindössze 42 milliárd forintot takarított meg, a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 18,57 ezer milliárd forintra tehető bruttó hazai termék alig 0,2 százalékának megfelelő összeget.
