Meglepő eredményeket tett közzé a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt., s ezzel az egészigyorsjelentési szezon talán legérdekesebb beszámolója e társaság nevéhez fűződik. A felügyelet szerint az Amstelhez törvénysértően került sörgyár számai láttán a külső szemlélőnek az az érzése támad, hogy valami nem stimmel. 
Éves szinten nem tűnik problémásnak a gyorsjelentés, hiszen a söripari társaság, amely körül lassacskán minden idők egyik legbonyolultabb magyarországi felvásárlási ügylete rajzolódik ki, enyhén növelni tudta eredményességét 2003-ban. A cég első, illetve második félévi gazdálkodási adatai azonban drámaian eltérnek egymástól.
Mielőtt az Amstel ajánlatot tett és gyakorlatilag megszerezte a társaság irányítását, a Brau kiváló teljesítményt nyújtott. Első féléves adózás előtti eredménye egy esztendő alatt 1,1 milliárd forintról 2,3 milliárdra nőtt. A 2003-as forró nyári hónapokat magában foglaló, így szükségszerűen jobb második félév azonban a 2002-es megfelelő időszakra kimutatott 1,6 milliárd forinttal szemben már csak 900 millió forintot hozott. A minimális elvárás a tavalyelőtti második félév teljesítményének a megismétlése lett volna. A társaság – amelynek még mindig vannak magyar magánbefektetői is – tett ugyan kísérletet e váratlanul rossz teljesítmény megmagyarázására, de ebbéli próbálkozása nem sikeredett meggyőzőre. Az árbevétel nagyobb mértékben bővült, mint az első félévben, ám mindhiába, mivel az év első felében 6,9 százalékkal csökkenő anyag jellegű ráfordítások az esztendő második részében 20,4 százalékkal emelkedtek, miközben az úgynevezett egyéb ráfordítások is a várhatónál jóval nagyobb mértékben növekedtek.
Az eredmény ilyen mértékű éven belüli változékonysága azért meglepő, mert azt sem az iparág sajátosságai, sem a piaci környezet, sem a szezonalitás nem indokolják. A rendkívül jónak, illetve a kifejezetten gyengének feltüntetett két periódus között csak egyetlen érdemi fejlemény történt: az Amstel befolyásszerzése.
A kisrészvényesek számára a hír mindenesetre csalódáskeltő. Miközben a söripart is magában foglaló élelmiszeripar egyik nagy előnye éppen az, hogy a szegmens cégei kiegyensúlyozott teljesítményre képesek, a Brau Union most más benyomást kelt. A közelgő felvásárlási ajánlat ténye már májusban ismert volt, így ha az éves számok tükrözik a valós teljesítményt, erősen megtévesztő volt a befektetői várakozásokat felkorbácsoló első féléves jelentés, a második féléves lehangoló adatoké pedig ismét csak súlyosan kritizálható.
