Rövid lejáratú hitelek felvételével igyekszik javítani hagyományosan kilátástalan helyzetén a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. Az első körben felveendő 15 milliárd forintot a későbbiekben várhatóan még egy 10-15 milliárdos tétel követi, tetézvén a már meglévő, a múlt évről áthozott, hasonló összegre rúgó adósságállományt.
A fővárosi önkormányzat novemberben, a BKV helyzetét áttekintve, még nem láthatta előre a buktatókat, például a támogatások kiutalásának több hónapos késedelmét. Hogyan juthatna az rt. például a kedvezményes jegyek, bérletek után járó fogyasztói árkiegészítéshez, ha az azt szabályozó rendelet még el sem készült? Az idei, két ütemben megvalósuló 18 százalékos áremelés is csupán arra elegendő, hogy lefedje az inflációval és a megemelt áfa befizetésével járó pluszköltségeket.
Az időszakos alulfinanszírozottság másik oka: igazából nem lehet tudni, érintik-e, s ha igen, mennyiben az új pénzügyminiszter által szorgalmazott megszorítások a fővárosi tömegközlekedésre jutó állami normatív támogatás összegét. Ezt a tételt eredetileg is csak hozzávetőleges, 6,5-7,0 milliárd forint körüli értéken állapították meg. A főváros mindent latba vet, hogy a megvonások ne érintsék a működtetésre szánt pénzeket, a közlekedésre szánt 3 milliárd forintnyi működési támogatást és a 3 milliárdos tőkeemelést, amelyek segítségével alapszínvonalon tovább szolgáltathatna az rt. A költségvetési koncepció januári kialakítása idején a megszorítások még nem voltak kilátásban. Ekkor – tudtuk meg Bőhm Andrástól, a városházi SZDSZ frakció vezetőjétől – a főváros 24 milliárdos fejlesztési támogatással számolt. Ez az új, körúti Combo villamosokért 2004-ben kifizetendő 12 milliárd forintot, a 4-es metróvonallal kapcsolatos munkálatok megkezdését és a 2-es felújítását hivatott fedezni – nyilvánvalóan kiegészítésekkel, hiszen a felsorolt tevékenységek ráfordításigénye hozzávetőleg 36 milliárd forint.
