Raskó Györggyel

Jól “megterítettek” a múlt heti első agrárkerekasztalhoz a 12 napos demonstrációra készülő állattartók. Tényleg ekkora a baj?

– Kár lett volna napi bajokkal “elbagatellizálni” a kerekasztal-megbeszéléseket. Nem becsülöm le ezzel az aktuális tej-, sertés-, és baromfipiaci válságot, de ennek elhárítása a kormány, az agrártárca feladata. Egy “unió-kompatibilis” agrárstratégia kialakításánál hosszú távra szóló koncepciókról kellene vitatkozni, egyezségre jutni. Meggyőződésem, hogy a pillanatnyi tejpiaci mizériát a hatékonyan termelők számára jelentősen enyhíti a literenként 4 forintos támogatás. A csatlakozással a tej átvételi ára ismét emelkedni fog az ősztől, s jövő februárra ismét meghaladhatja a 70 forintot. Nagyobb a baj a sertés és a baromfi ágazatban, amelyek az EU-ban sem számíthatnak támogatásra. Hosszú távú megoldást kell találni az unió öldöklő húspiaci versenyében esélytelen hazai állattartóknak. Az ő ügyük már téma is lehetne a kerekasztalvitákon.

– A madárinfluenza viszont nem csak a gazdákat fenyegetheti. Mekkora a veszély?

– Szerintem Magyarországot egyáltalán nem fenyegeti a madárinfluenza. A külföldi média pumpálta fel a hírt, mint annak idején a kergemarha-kórt, a BSE-t. Az indokolatlan riadalmukban nincsenek egyedül a magyarok. Angliában 4 milliárd font értékű állatot mészároltak le annak idején. Szerintem feleslegesen, mert a BSE emberrel kapcsolatos veszélyeit irracionálisan eltúlozták.

– A hazai állattartók akár az M5-ösön is demonstrálhatnak. Mit szól a kormány ködös autópálya-vásárlási terveihez?

– Ami tárgyalási és kommunikációs hibát el lehet követni, azt mind elkövette a kormány az autópálya-vásárlás ügyében. Nincs annál otrombább hiba, mint a tárgyalások elején bejelenteni, hogy “mindenképpen megveszem”, sőt kihirdetni: néhány hét múlva már “matricássá is teszem”. Az eladó AKA Rt. üzleti magatartása “balkáni” a koncessziós szerződés aláírása óta. Kíváncsi lennék, hogyan tudott az AKA az ország számára ennyire előnytelen szerződést aláírattatni az akkori kormánnyal. Csodálkoznék, ha nem élne ismét az ostoba magyar tárgyalási taktika kínálta lehetőséggel. A kormánynak egyébként inkább azt kellett volna kommunikálni, hogy egy eleve elpuskázott szerződés miatt kénytelen megvenni az autópályát, tudva, hogy ebből nem tud jól kijönni. Most ismét hibázott, ne csodálkozzon, ha a választó rajta “veri el a port”.

– Drámaian romlott a kormány népszerűsége. Javíthat-e ezen a kabinet két új amerikai kommunikációs sztártanácsadója, Stanley Greenberg és Jeremy Rosner?

– Már vagy fél évvel előbb szükség lett volna a váltásra, most már talán késő is. A forint körül elképesztő a bizonytalanság, ami riasztja a reálszférába hosszú távra befektetni szándékozókat. A gazdaság talán kimozdult a holtpontról, de nem várható, hogy a lakosság helyzete érezhetően javuljon ebben az évben. Visszájára is fordulhat, ha “happy” propagandával próbál a kormány “életszínvonalat” emelni. Logikus reakció: “legalább ne bosszantsanak, ha ilyen rosszul élek”. A volt tanácsadó egyébként nem tehet arról, hogy a kormány tagjai koherens kormányzati stratégia híján szakadatlan rögtönöznek.

– Kormányzati hibák ide vagy oda, látványosan gyarapodott a honvédelmi miniszter vagyona. Meggyőző a vagyon-nyilatkozata?

– Mint volt országgyűlési képviselő, ismerem a formanyomtatványt, amelyet a vagyongyarapodásról ki kell tölteni. Alkalmatlan a tisztességtelen gazdagodás kimutatására. Nagyon féltem azokat a “szegény” országgyűlési képviselőket, közhivatali vezetőket, akiknek nincs a hátországában legalább 20-30 millió forintos vagyon, vagy egy biztos, jövedelmező “polgári” állás. Nagyon sebezhetőek azok a képviselők, állami tisztségviselők, akiknek az egzisztenciája kizárólag a fizetésen múlik. Ha rosszabbul megy a szekér, már nem mernek a konfliktusokat is vállalva merész döntéseket hozni, fogják a széküket. A nyugati demokráciákban el is várja a választó, hogy a képviselőjelöltje rendelkezzen megfelelő vagyonnal.