 |
Nem az eddigit jobban, hanem mást – jellemezte a kormányfő a parlamenti szocialista frakcióban, mit is kellene tenni a kormányzás hátralévő bő két esztendejében. Kijelölt pénzügymi-nisztere, Draskovics Tibor a hatékonyabb és olcsóbb állam programját hirdette meg a parlament költségvetési bizottságában, egyelőre konkrétumok nélkül. Valamit azért lehetett hallani a kormányfő felhatalmazásáról az adórendszer határozott egyszerűsítésére, vagy legalábbis egy ilyen szellemű elképzelés kidolgozására, továbbá a pénzügyminiszter-jelölt foglalkoztatás-ösztönzési intézkedéseket is emlegetett. A költségvetés kiigazítására kilátásba helyezett intézkedéscsomag 180-185 milliárd forintos megtakarítást céloz meg, amiből 35 milliárdot kóstál a múlt év végén elhatározott zárolás, 120 milliárdot a további intézkedések, illetve még 30 milliárdot – az achillesi teknősbéka mintájára – a kiadáscsökkentés nyomán vissza nem folyó adóbevételek miatt foganatosítandó kényszerű spórolások.
Januárban mindenesetre a költségvetés hiánya 218,6 milliárd forintra rúgott, a teljes évre engedélyezett összeg 23,8 százalékára. A deficit két éve feltartóztathatatlanul dagad (lásd a grafikont). A pénzügyi tárcánál ezúttal örömmel állapították meg, hogy a tényleges számok jobban alakultak az előre bejelentett 220-250 milliárdnál. Magyarázatuk szerint a 90 milliárdos “időarányos” deficiten felül 39 milliárdba került a 2003-ra az idén kifizetett 13. havi illetmény, 90 milliárdot pedig további úgynevezett “egyszeri tételek” vittek el (ezen belül 60 milliárd az épp’ felmerülő autópálya-építési számla volt, egyéb rendkívüli fizetnivalóként pedig a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja és az agrártámogatások adódtak).
A költségvetés lefaragására készülő Draskovics valamelyest új makrogazdasági pályát vázolt fel. Úgy látja, a gazdaság 3,0-3,5 százalékkal nőhet az idén, szemben a “körülbelül 3,5 százalék”-ról szóló eddigi hivatalos prognózissal. Nyilvánvalóan a hazai keresletet szeretné nagyobb mértékben visszafogni, miközben kevesebb reményt fűz a fellendülő export húzó hatásához (lásd e rovat másik írását). Az áruk és szolgáltatások kivitelének 8-9 százalékos reálérték-gyarapodását várja az import tág határok között becsült, 7-9 százalékos emelkedésével szemben, miközben a lakossági fogyasztás csak 1-2 százalékkal nőhet, holott eddig 1,5-2 százalékról volt szó. Ezenkívül a hivatalba lépő pénzügyminiszter kész elismerni: az idei infláció meg fogja haladni a 6 százalékot. Draskovics 6,0-6,5 százalékra tette az évi átlagos drágulást, amely azonban decemberre újra a tavaly év végihez hasonló, 5,7 százalék körüli ütemre mérséklődhet. Ebből is kivehető: az áremelkedés az év első hónapjaiban 7 százalék fölé szökhet.
