– állítja Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója és Ádler Judit, az rt. munkatársa, a Szonda Ipsos Rt.-vel együtt készített felmérés alapján (a kutatás megrendelője három francia érdekeltségű, az étkeztetési bizniszben működő cég alkotta Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés volt). 
Az étkezési utalvány adómentes természetbeni juttatásnak számít, mégpedig a természetben nyújtott ebéd – meleg étkeztetés – esetében 4000, a szabad fölhasználású jegyek – hideg étkeztetés – esetében 2000 forintig. Ezeket az értékhatárokat 2003 elejével emelték meg a korábban, éveken át érvényes 2000, illetve 1400 forintról. A GKI szerint ha az adómentes határt viszonylag nem nagy mértékben tovább emelnék (például 6000, illetve 3000 forintra), akkor az ebből adódó bevételkiesést ellensúlyozhatja a növekvő fogyasztás és az általa befolyó többlet forgalmi adó. Az étkezési utalvány mint juttatás ugyanis a fölmérés szerint csak a munkaadók 30 százaléka esetében helyettesíti a bérfejlesztést (azaz, kevés munkáltató hajtana végre kisebb mértékű béremelést az étkeztetés növelése miatt), a többségnél az utalvány pótlólagos jövedelemforrás a munkavállalók számára. Így az összes juttatás, követezésképpen a fogyasztás értéke csakugyan emelkedne. A 6000/3000 forintos adómentes határ bevezetése a meleg étkezési utalvány teljes értékét 14-ről 37 milliárd, a hidegét 44-ről 77 milliárd forintra növelné, a közteherkiesés 7,8-ról 15,4 milliárd forintra ugrana ugyan, de ezt pótolná az áfa többletbevétel. Ha viszont nagyobb mértékben, 8-10 ezer forintra emelnék a meleg étkeztetés adómentességét – elvégre a juttatásnak a tényleges napközbeni étkeztetés az igazi célja -, akkor 1-2 milliárd forintos állami bevételkieséssel kellene számolni.
A munkáltatók dolgozóik 58 százalékát részesítetik hideg és 10 százalékát (310 ezer főt) meleg étkezési utalványban – derül ki a felmérésből. A meleg étkezési utalvány nem éri el a bruttó átlagkeresetek 3 százalékát, ami nemzetközi viszonylatban is igen alacsony arány. Az összehasonlítás kedvéért felmérték: egy napi meleg étkezési jegy árából hány Big Macet lehetett vásárolni 2001-ben: Spanyolországban és Franciaországban hozzávetőlegesen 3-3 darabot, Lengyelországban 1,2, Csehországban 0,75, Magyarországon 0,3 – illetve az adómentes határ idei emelése nyomán immár 0,4 – darabot.
