 |
| Az első űrturista. Más is belekóstolhat |
Tíz éven belül milliók utazhatnak a világűrbe megfizethető tarifáért – állítják az amerikai légierő vezetői. Az első űrturista, az amerikai Dennis Tito még 20 millió dollárt perkált le az élményért, csakúgy, mint a második civil látogató, a dél-afrikai Mark Shuttleworth. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tanácsadója szerint azonban hamarosan akár 15 ezer dollárra is leszoríthatják az árat.
A tárca által megbízott The Aerospace Corporation vezetői még 1995-ben közvélemény-kutatást végeztek, amelyből kiderült, hogy az űrutaztatásért a többség 15 ezer dollárnál többet nem volna hajlandó fizetni; ezért az összegért azonban évente akár egymillióan is igénybe vennének egy, a kozmoszba röpítő szolgáltatást.
Az Aerospace mérnökei ebből kiindulva, s a várható költségeket is figyelembe véve, kidolgozták egy olyan űrkomp tervét, amely nyereségesen működhetne. Ez két részből álló jármű volna: az első, nagyteljesítményű hajtóművel felszerelt gép a világűr határáig lőné fel azt az űrsiklót, amely azután Föld körüli pályára állna. Amint feladatát elvégezte, a nagyteljesítményű repülő visszarepülne a Földre, ahol üzemanyaggal feltöltve újra csatasorba állhatna. Eközben a kisebbik űrsikló egy űrbázishoz dokkolna, az új turnus tagjai kiszállnának, a régiek pedig be; az űrrepülő ezután a Föld gravitációs erejét használva térne vissza bolygónkra. A védelmi minisztérium számításai szerint évente akár 9500 kilövésre is sor kerülhetne így, szemben a mai alig tucatnyi rakétastarttal. Az infrastruktúra kiépítéséhez 7 évre volna szükség, az űrrepülők üzemeltetése pedig a rajttól számított 6. évtől válna nyereségessé.
