Egy időben indítja majd útnak a Marsot kutató űrszondáit az Európai Űrügynökség (ESA) és az amerikai űrkutatás fellegvára, a NASA#<#; a szinkronban startoló missziók vetélkedésének tétje, hogy melyik kontinens kutatói találnak esetleg előbb vizet, vagy fedeznek fel egyéb, az életre utaló jeleket a Vörös Bolygón.
A 2003 nyarára tervezett kilövéseket azért szervezik ugyanabban az időpontban, mert a Mars és a Föld távolsága hosszú esztendők óta ekkor lesz a legkisebb; ha ezt elmulasztanák kihasználni az űrkutatók, a két égitest ilyen kedvező pozíciójára újabb éveket kellene várni.
Az európai csillagászok által előkészített küldetésben a Mars Express nevű űrszonda legfontosabb utasa a Beagle 2 nevű robot lesz, ez a NASA által épített Pathfinderhez hasonlóan felderítő munkát végezne a Vörös Bolygó felszínén. A Beagle 2-t jelenleg a Milton Keynes-i Open University egyik steril laboratóriumában szerelik éppen; a robot egészen addig csírátlan környezetben marad, amíg a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból a kozmoszba nem juttatják. Bár a Beagle 2 építésének munkálatai meglehetősen lelassultak az utóbbi időben, a brit asztronómusok bíznak abban, hogy a robot elkészül a start időpontjára. Ha ez nem történik meg, az európai űrkutatás jelentős presztízsveszteséget kényszerül elkönyvelni. Ráadásul az expedíció a Beagle 2 nélkül aligha szolgálhat szenzációkkal, a bolygó mellett elszálló Mars Explorer ugyanis legfeljebb fotók készítésére és távolból elvégzett mérésekre lenne képes, ezt pedig már a korábbi szondák is tudták.
