Kevés piros pontot

kapott Magyarország az Európai Bizottság idei, egyben utolsó országjelentésében.#<# Ez azonban - a köznyelvi értelmezéstől eltérően - jó hír, hiszen a brüsszeli jelzésrendszer szerint az mondatott ki, hogy alig van elmaradásunk az uniós igazodás terén. Noha a végeredmény szempontjából Brüsszel most már nem tett különbséget a tíz tagjelölt között, a bizonyítványok mégis jelentős mértékben eltérnek egymástól. Magyarországnak – Szlovénia mellett – ugyan a legjobb “osztályzatokat” osztották, az elismerő szavak mellett azonban a kritikákból is bőven kijutott. Nem csak az uniós elvárások miatt, de jól felfogott önérdektől vezetve is jó lenne megszívlelni a bizottság észrevételeit. A jelentés kiemeli, hogy – miként az az egész integrációs folyamat során látszott – az uniós jogharmonizáció előreszaladt a végrehajtáshoz képest. Miközben a jogszabályok átvételét Brüsszel lényegében befejezettnek tekinti, az igazságszolgáltatási apparátusban az uniós szakemberek komoly hiányosságokat tapasztaltak. Hogy mást ne mondjunk, a bíróságokon hiánycikk a számítógép, a tollak pedig elfogytak – miként azt a témával foglalkozó cikkben ebben a lapszámunkban olvashatják. Márpedig a hatékony igazságszolgáltatás – és az intelmek között szintén szereplő közbeszerzési kerettörvény – a demokratikus közélet olajozott működésének alapvető feltételeinek tekinthetők. Ugyanígy a gazdasági törvényszerűségek iránti alázatra is figyelmeztet a bizottság, amely az inflációt még mindig “viszonylag magasnak” tartja, jóllehet megjegyzi, hogy a monetáris politika hozzájárult az árszint csökkenéséhez. Brüsszelből is látszik, hogy a gazdaságpolitikai mix, vagyis a jó monetáris és fiskális politika elegyének helyreállítását az utóbbi korrigálásával kell kezdeni. “A költségvetés túlságosan költekezővé vált” – áll a jelentésben, amely így burkoltan azt mondja, amit a hazai közgazdászok többsége nyíltan állít. A fiskális megszorítások elkerülhetetlennek látszanak. Legkésőbb jövőre.