Gazdaság

A Szabolcs-Szatmár-Beregi megyeszékhely – Az élhető város

Az elmúlt évtizedben Nyíregyháza a keleti régió egyik gazdasági központjává vált. A politika ebben katalizátor szerepet játszott.

Hét hónap telt el az üzemátadásig attól a naptól kezdve, hogy a Flextronics egyik megbízottja, telephely után kutatva, eljutott Nyíregyházára. Az első látogatás után két héttel már egy nagyobb csapat érkezett, az amerikai cég műszaki szakértőivel. A polgármesteri hivatal a befektetők számára összeállított prezentációt azzal egészítette ki, hogy meghívta a városházára a már régóta Nyíregyházán működő Dunapack itt élő osztrák vezérigazgatóját: osztaná meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. A bemutatkozás sikeres volt; öt héttel az első látogatás után már alá is írták a szerződést, miszerint a Flextronics területet vásárol az ipari parkban.

A Szabolcs-Szatmár-Beregi megyeszékhely – Az élhető város 1Az 1999-ben letelepedett amerikai elektronikai céget több szempont is motiválhatta a telephely megválasztásakor. Nyíregyházán jutányos áron jutott teljesen közművesített telekhez az M3-as tervezett nyomvonala mellett fekvő ipari parkban, ahonnan 100 kilométeren belül három szomszédos ország határátkelője is elérhető. Figyelembe véve, hogy a cég Ukrajnában is terjeszkedik, ez egyáltalán nem utolsó szempont. De bizonyára nem volt mellékes az iparűzési adó alóli 2 éves mentesség, s a további 2 év 50, illetve 25 százalékos adókedvezménye sem.

IGÉNYESEN. Nyíregyháza – rengeteg parkjával, jól karbantartott épületeivel, a kávéházakhoz tartozó teraszokkal – igazi városias benyomást kelt. Ez az érzés a reggeli vagy délutáni csúcsforgalom dugóiban araszolva is erősödik. Azt, hogy az emberek fontosnak tartják az épített környezet állapotát, jelzi: a Fidesz által támogatott polgármesterjelölt, Fazekas János éppen a tudatosabb városfejlesztést állítja kampánya középpontjába. Érvelése szerint jobban átgondolt és következetesen betartatott rendezési tervre lenne szükség, hiszen jelenleg sokszor megtörténik, hogy a befektetők egyszerűen átírják az elfogadott fejlesztési terveket, a koncepcióhoz nem alkalmazkodó ad hoc döntések születnek.

Szabadon A telekjuttatás és az adókedvezmény nem hagyomány nélküli akció a város életében. Nyíregyháza a XVIII. század elején kicsiny, néhány száz lelkes, jelentéktelen település volt. Egyik birtokosa, gróf Károlyi Ferenc 1753-ban adó- és szolgáltatási kedvezmények ígéretével evangélikus vallású szlovák telepeseket hívott a jelentős szabad földterületekkel rendelkező Nyíregyházára. Hívására 300 Békés megyei család telepedett le akkor ott és a környező határban, akik, az ígéretekhez híven, haszonbérbe kapott földjeik után mentesültek a robotszolgáltatástól. Ráadásul a földbirtokos a vásártartási jog mellett a kocsma, mészárszék, malom és vendégfogadó üzemeltetésének a jogát is kijárta számukra a királynál. A mezővárosi rang 1786-os elnyerését 1824-ben a földesúri szolgáltatások “megváltása” követte. Nyíregyháza polgárai tudtak élni a megszerzett szabadsággal; ezt jelzi, hogy a gyorsan fejlődő város 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, megszerezve a megyeközpont címét Nagykállótól.

A belső városrész – a II. világháború pusztításai és a hatvanas évek bontásai ellenére – ma is a XIX. században gyorsan fejlődő mezőváros hangulatát sugározza. Szecessziós és eklektikus stílusban épült századfordulós házai hangulatos tereket, parkokat fognak közre. Szerencsére az államszocializmus évtizedeiben emelt épületek is igyekeztek alkalmazkodni környezetükhöz, s ez a tendencia folytatódott a kilencvenes években is.

Csabai Lászlóné szocialista polgármester úgy véli, sikerüket egyebek mellett éppen annak köszönhetik, hogy igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a befektetők igényeihez. Ugyanakkor a nyüzsgő, de tiszta, parkos és ápolt városkép szerinte is majdnem olyan súllyal esik a latba a befektetői döntések során, mint a közművesített telek és az infrastruktúra. Szintén fontos, hogy miként bánnak az érdeklődővel a hivatalokban.

Befektetőkre annak ellenére szükség van, hogy Nyíregyházán jelenleg 6 százalék alatti, tehát az országos átlagtól elmaradó a munkanélküliség. (Igaz, eközben a megye egészében a nyilvántartott állástalanok aránya megközelíti a 20 százalékot.) A 120 ezer lakosú városban az önkormányzat és annak intézményei adnak munkát a legtöbb embernek – körülbelül 6 ezren dolgoznak a közigazgatási, oktatási és egészségügyi területen. Ma Nyíregyházán 14 olyan cég van, amely több mint 250 embert alkalmaz, további 64 vállalkozásnál pedig 50 és 250 fő közötti a létszám. A munkaképes lakosság legnagyobb része azonban az 50 fősnél kisebb mikro-vállalkozásoknál dolgozik. Egyes vélemények szerint, bár ezt nehéz konkrét számokkal alátámasztani, Kelet-Magyarországon – részben a külföldiek kisebb érdeklődése miatt – a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) és az E-hiteles privatizáció keretében az országos átlagnál több cég került magyar vállalkozók kezébe.

A legnagyobb egyedi munkáltató a városban ma már a Flextronics, 1750 dolgozóval. Jellemző, hogy ezek egy részét 30 kilométeres távolságból utaztatják a munkahelyre, s mérnököket Miskolcról és Erdélyből is csábítottak át Nyíregyházára. Dickó József, az ipari park igazgatója szerint ma már a városnak arra kell törekednie, hogy olyan ágazatok letelepedését segítse elő, amelyek kevesebb, de magasabban képzett munkaerőt igényelnek. A csúcstechnológiát képviselő Flextronicsnál egyelőre jellemzően betanított munkások dolgoznak.

CÉGVONZÁS. A 120 hektáros ipari parknak már több mint a felét sikerült értékesíteni. A Flextronics 50 hektáron telepedett le, a többi területet kisebb cégek vásárolták meg, ezek között osztrák gumiipari vállalat és ukrán húsipari cég is akad, de folyamatban van egy szombathelyi társaság átköltözése is. A helyi tulajdonban lévő középvállalatok a múlt év végén kedvezményesen vásárolhattak telket az ipari parkban, a 9 letelepedett cégből így 6 magyar tulajdonban van.

Köztük van a közeli Nagykállóból az ipari parkba átköltöztetett Lanotte Kft., amely 900 millió forint körüli éves árbevételével és 110 alkalmazottjával a térségre jellemző tipikus középvállalat. Trapperger Mihály négy társával 1989-ben alapította meg a céget, amelynek fő profilja paplanok és matracok forgalmazása volt. A kereskedelemben képződött magas nyereségből építették ki saját gyártóüzemüket, amelyet eredetileg szülőfalujukban, Nagykállóban hoztak létre, 1991-ben. Még abban az évben beszerezték a legkorszerűbb gyártástechnológiához szükséges gépeket, amit devizalízinggel finanszíroztak. Ma a magyarországi 2,0-2,5 milliárdos piacon az első három között vannak, két külföldi tulajdonú cég társaságában.

A Szabolcs-Szatmár-Beregi megyeszékhely – Az élhető város 2Trapperger két fő okot jelöl meg az ipari parkba költözés indokaként. Egyrészt Nagykállóban cégük 2200 négyzetméteren, de több egységre szétdarabolva működött, ami a hőskorban még elviselhető volt, de idővel már hátráltatta a termelés szervezését. Ezért mindenképpen létre akartak hozni egy korszerű, a gyártást és az irodákat integráló üzemcsarnokot. A másik ok, hogy a várostól 15 kilométerre fekvő faluban egyre nehezebb volt munkaerőt találni.

A cégvezető által hangoztatott munkaerő-hiány mindenesetre érdekesen hangzik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A segély azonban néhány napi alkalmi munkával kiegészíthető a nettó minimálbér szintjére, így az állandó munkahely nem eléggé vonzó. Kérdés, a minimálbér kevés, vagy a segély túl sok. Többek szerint az utazási költségek helyi vagy kormányzati támogatásával lehetne segíteni a mobilitást.

KELETI HATÁS. A “szocializmus évtizedeiben” a térség a Szovjetunió élelmiszer-ipari szállítójaként működött. A rendszerváltást követően a szovjet piac összeomlását ez a megye szenvedte meg a leginkább; a munkanélkülivé váló mezőgazdasági népesség jelentős része nem tudott alkalmazkodni a piacgazdasági viszonyokhoz. A képet árnyalja, hogy éppen az élelmiszer-ipari tapasztalatokra és az orosz piac ismeretére építve számos magánvállalkozás jött létre és működik sikeresen. A legnagyobb élelmiszer-ipari cég azonban még ma is az állami tulajdonban lévő konzervgyár, az Eko.

A siker titka Nyíregyházán a többség biztosra veszi Csabai Lászlóné újraválasztását, sikerének titka, hogy Nyíregyháza egy nyugodt város, ahol nincsenek botrányok, s ahol “jó lakni”. A városvezetés sokat tett azért, hogy jól érezzék magukat itt az emberek. A polgármester ugyanakkor nagyon jól használja a médiát, s jellemző, hogy minden felmerülő kérdésre azonnal igyekszik valamilyen megoldást találni. Sokak szerint kedvező volt, hogy az eddigi három kormányzati ciklusból kettőben a városvezetés kormánypárti volt. De Nyíregyháza az elmúlt négy évben is fejlődött, igaz, kevesebb kormányzati támogatást kapott.

A három határ közelsége pozitívan hatott a város kereskedelmi forgalmára is: az elmúlt tíz évben élénk volt a román, ukrán és szlovák bevásárló turizmus. Állítólag néhány, presztízsmárkákat forgalmazó autókereskedés a legnagyobb forgalmat bonyolítja le országos szinten. Sok szerviz és szolgáltatás határon túli ügyfelekből él. Ennek árnyoldala – bár a város gazdaságára jótékony hat -, hogy az illegális kereskedelem, különösen a benzincsempészet is önálló iparággá nőtte ki magát, ami egyes “munkanélküli” rétegek fő bevételi forrása.

A városban megtelepedett multik szintén számoltak a határ közelségének stratégiai jelentőségével, miként azzal is, hogy az autópálya belátható időn belüli átadásával ugrásszerűen felértékelődhet a térség. Az, hogy Záhony – mint a legnagyobb szárazföldi kikötő – néhány éven belül uniós határ lesz, valamint az orosz és az ukrán piac fejlődése szintén nagymértékben javíthatja a régió gazdasági pozícióit.

Ez a fajta stratégiai gondolkodásmód tükröződik abban is, hogy az ipari parkot, feladatkörét némileg kibővítve, Login parkra keresztelték. Dickó József mindemellett úgy véli: a városnak hosszabb távon komoly hátránya származhat abból, hogy a Mezőgazdasági Főiskolán kívül nincs műszaki és közgazdasági felsőfokú képzése. A diplomások további elvándorlása pedig a városi életminőség rovására mehet.

Csabai Lászlóné szerint azonban a kérdés inkább az, hogy haza tudják-e hozni a más városokban diplomát szerző fiatalokat. A siker titka az lehet, ha minden azt sugallja: jó itt élni. Ennek pedig egyik legfontosabb kritériuma, hogy van-e elegendő vonzó munkahely a városban. Az alacsony munkanélküliség ellenére ugyanis a mai napig jellemző a diplomások elvándorlása. A vonzó városi környezet megteremtését segíti, hogy egy rendeletben 250 régi épületre vonatkozóan kötelezővé tették a homlokzat eredeti formában történő helyreállítását, amihez – a hazai gyakorlattól eltérően – az önkormányzat az építési költségek 50 százalékával járul hozzá.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI IGÉNY. A polgármester szerint egyetlen terület van, ahol alig értek el sikert az elmúlt 8 évben, s ez a turizmus. Jellemző, hogy a város szállodáiban sokkal nagyobb forgalom van hétköznap, mint a hétvégéken. Hiába a számos rendezvény, a színházi Vidorfesztivál vagy mezőgazdasági hagyományokat bemutató Nyírségi Ősz, a városnak önmagában nincs számottevő idegenforgalmi vonzereje. A településhez tartozó Sóstófürdőn a régi patinás épületek felújítása még csak most kezdődött el. Turistákat amúgy is csak a régió egésze vonzhat: a Felső-Tisza vidéke, a Hortobágy, Tokaj egyaránt 50 kilométeren belül található. Repülőtér, utak, bicikliutak és szálláshelyek mellett jelentős marketingre is szükség lenne, ezek pedig országos szerepvállalás, valamint a két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza együttműködése nélkül nem valósíthatók meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik