Egy újabb bevásárlóközpont épül Budaörsön a megnyitásakor nagy port kavaró ElectroWorld áruház mögött. Bár a település lakossága szépen gyarapodott, még ha mindenki egyszerre vásárolna, akkor sem töltenének meg egy-két óriásközpontnál többet a helyi lakosok. Persze a kereskedők nem is rájuk számítanak, a laikus szemlélőben mégis felvetődik a kérdés: van-e olyan nagy az átmenő forgalom, hogy eltartsa a sokadik óriás áruházat is.
FOGYASZTÓK A PLAZÁBAN. A hozzáértők közül legtöbben már két évvel ezelőtt is úgy látták: több bevásárlóközpontot már nem bír el a főváros és környéke. Bár ma már valóban kevesebb új üzletház épül, úgy tűnik, a pesszimistáknak nem lett igazuk. Nemcsak a frekventált fő közlekedési útvonalak városszéli szakaszai mentén megy jól az üzletközpontoknak, hanem a korábban rossz beruházásnak tartott fővárosi plazákban is mind több a vendég. A nagy kereskedőláncok árbevételi adatai alapján pedig nagyságrendekkel többet költöttünk tavaly a “fogyasztás templomaiban”, mint 2000-ben. A GfK Hungária piackutató cég megállapítása alapján a kiskereskedelmi forgalom 18 százaléka hipermarketekben bonyolódik le, ami messze van ugyan a brit vagy a francia 26-28 százalékos aránytól, de éppen a kétszerese a németországi adatnak.
Igaz, ma már nem elsősorban újabb bevásárlóközpontok építéséről van szó, a forgalomnövekedés motorját inkább a nemrég épült vidéki központokban megjelenő fogyasztás, a megépült plazák növekvő népszerűsége adja. Az eddig 15 magyarországi üzletközpont építését irányító cég, a Plaza Centers Hungary pr-igazgatója, Vadas Vera szerint a hazai piac fényesen igazolta várakozásaikat. “Csak azt sajnáljuk, hogy Magyarország nem nagyobb” – említi a cégnél mostanában gyakran elhangzó mondatot a vezető. A következő időszakban a társaság inkább a “viszonylag szűz területnek” számító lengyelországi központok építésére koncentrál, ahol tucatnyi új projekt jutott el a megvalósítás szakaszába. Persze a magyarországi kereslet felfutását a Plaza Centersnél is érzékelik, s ezt kihasználandó, a karácsonyi szezonra már kibővítik a nemrég újra a tulajdonukba került Duna Plazát, amelyben a térség első Imax mozija is helyet kap majd. A forgalom azonban már eddig is szépen nőtt, hiszen amíg tavaly 9 millióan keresték fel a Duna Plazát, addig az idei első hat hónapban már 5 millió látogatót fogadtak.
A növekedés hangsúlyai azonban máshová tolódtak: az idén minden eddiginél több autó talált vevőre. Más cikkekből is erőteljesen nő a kínálat, például az elmúlt hetekben két új ruházati áruházlánc telepedett meg Budapesten. Az egyik a régióban fontos tényezőnek számító Kenvelo, a másik az Európában 453 üzlettel rendelkező óriás, a C&A.
OPTIMISTA HANGULAT. A statisztikák és a piacfelmérések visszaigazolják a kereskedők és az áruház-beruházók egykori optimizmusát, valamint az elmúlt időszakban tapasztalható vidéki plazaépítési lázat. A nyár elején a GfK nürnbergi központjában készített elemzés szerint a magyar vásárlóerő indexe – a németországi 100-as értékhez viszonyítva – éppen 50 ponton állt, szemben az 1998-as 47-es értékkel, így lényegében a csehországi vásárlóerővel azonos szintet ért el a hazai mutató, amely tehát az uniós sereghajtó görög vagy portugál 73-74-es értéktől, vagy a szlovén 69-es indextől még jócskán elmarad.
A forgalom növekedését támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is. Ezek tanúsága szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2002 első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz képest 12,5 százalékkal nőtt. Ez nem a hagyományos kiskereskedelmi statisztika, ebbe az adatba beleszámít a járműkereskedelem – átlagon felüli – növekedése is. Benedek Éva, a statisztikai hivatal munkatársa szerint főként a nagyobb (ebben az időszakban 11,3 százalékkal emelkedő) bérkiáramlásnak köszönhető a növekedés, amely ráadásul az ősszel nagy valószínűséggel újabb lendületet kap, hiszen a közalkalmazottak 50 százalékos béremelése nyomán a vásárlóerő ismét jócskán feljebb ugrik.
Igen szembetűnő a gépjármű-értékesítés növekedése, amely a volumenindex tanúsága szerint 28 százalékkal haladta meg a 2001 első felében mért értéket. A kiskereskedelmi felfutásból ezzel az újautó-értékesítés oroszlánrészt hasított ki. A darabszámot tekintve remek starttal – az első negyedévben csaknem 18 százalékkal -, az első hét hónapban pedig 15,8 százalékkal adtak el több új autót, mint a tavalyi megfelelő időszakokban. A szerényebb augusztusi eladás ugyan 13 százalékra mérsékelte az első 8 havi felfutást, de nem kétséges: az idei személykocsi- és kishaszonjármű-eladás megközelíti majd a 200 ezer darabot. A személygépkocsiknak a fentieknél valamivel szűkebb szegmensében az értékesítési adatok növekedése még látványosabb. Míg 2000-ben összesen 105 ezer darab autó talált gazdára, addig tavaly már 148 ezret értékesítettek. A használtautó-import könnyítése ellenére – ez erőteljesen lenyomta a páréves gépkocsik árszintjét – az idén már 160-165 ezer autó értékesítésével számolnak a szakmában.
A változatlanul piacvezető Suzukiból július végéig kevés híján 21 ezer darab talált gazdára: egynegyedével több, mint az egy évvel ezelőtti első hét hónapban. Tihanyi Tamás kommunikációs vezető a márka piaci sikereit a marketing- és finanszírozási akcióknak, valamint a gazdagon felszerelt limitált modelleknek tulajdonítja. Sokat nyomott a latba, hogy a Wagon R+ típust a belső térben korszerűsítették, a Swift pedig új, Euro 3 motort kapott. Az előrejelzések és a piaci várakozások alapján az év hátralévő részében is élénk marad a kereslet, de a Magyar Suzuki Rt.-nél az értékesítési tervszámokat egyelőre nem módosították. Esztergomban bíznak a piac 2003. évi lendületében is, ennek alapot ad a Genfi Autószalonon bemutatkozó új Suzuki típus, amelynek a hazai sorozatgyártása a tervek szerint 2003 derekán indul.
A Suzuki valóban kitett magáért itthon. Nyári akciójának – amelynek keretében nem egészen 200 ezer forintos első befizetéssel lehetett támogatott finanszírozással új autóba ülni – várakozáson felüli volt a piaci hatása. A társaság mintegy 4 ezer autót adott el júliusban. A konkurensek úgy értékelik, hogy a kifutó modelljétől a raktárkészleteket kisöprő akciókkal búcsúzó piacvezető rekordja megdobta az országos eladási eredményeket is, de más is kellett az idei növekedéshez.
AUTÓELADÁSI BOOM. Stekl László, Peugeot Hungária kereskedelmi igazgatója azzal is magyarázza az eladási boomot, hogy a választások évében a kevésbé jól kereső rétegek is több jövedelemhez jutottak. Nem is csak azok ültek új kocsiba, akik “zsebből” tudtak fizetni. A Peugeotnál 3 százalékponttal tovább nőtt a részletre, hitelre történő finanszírozott eladás korábbi 60 százalékos aránya. A legnagyobb hazai importőr, az öt márkát képviselő Porsche Hungaria kommunikációs vezetője, Vérten Sándor a júliusi rekordot azzal magyarázza, hogy sokan a szeptember 11-i események hatására nem mentek külföldre szabadságra. Amúgy az új autók hazai piacának szárnyalását annak tudja be, hogy a mobiltelefon-társaságok után az autókereskedők reklámjai bombázzák leginkább vonzó ajánlatokkal a lehetséges vevőket. Akciók sora, a gazdag felszereltséget jutányosan kínáló limitált szériák csábítanak a vásárlásra. Van mivel, mert a legtöbb márka megújította modellpalettáját. Az értékesítéshez pedig a hitelkihelyezésben versenyző bankok egymást túllicitáló finanszírozási konstrukciókat kínálnak.
