A folyamatosság jegyében

négy olyan határozatot fogadott el múlt pénteki ülésén a kormány, amelyek az árampiac megnyitásához elengedhetetlenül szükségesek.#<# A tavaly decemberben meghozott villamosenergia-törvény elvben megteremtette már a feltételét a 2003. januári liberalizációnak, ám e rendeletek nélkül nem kezdődhetne meg a folyamat, hiszen a gyakorlati kérdéseket is szabályozni kell. A kabinet erejéből most a végrehajtási utasításra, az importszabályokra, a befagyott költségek kezelésének módjára és a feljogosított kör pontos behatárolására futotta. Ez nem kevés, hiszen olyan ügyekről van szó, amelyekről már évek óta vitatkozik a szakma. Másfelől azonban késésbe került a kabinet, hiszen ezeket a határozatokat júliusra ígérte. A kormányváltásra és az ebből adódó hivatali bénultságra persze lehet hivatkozni, ám ezen rendeletek előkészítése már az előző adminisztráció alatt megkezdődött. Igaz, akkor sem haladt zökkenőmentesen, s többször is felmerült a piacnyitás eltolásának lehetősége. Az új kormány azonban hivatalba lépése óta – verbálisan – nem is egyszer hitet tett a liberalizáció mellett, s a múlt pénteki rendeleteket némi jóindulattal az első komoly bizonyítéknak is lehet tekinteni. Ennek ellenére nagy annak a veszélye, hogy az évből hátralévő néhány hónap nem lesz elegendő a teljes felkészülésre. További 20-25 törvénymódosításra és új határozatra, rendeletre van szükség ahhoz, hogy az energiaszolgáltatói szektor – valamint a felhasználók időközben tovább szűkített feljogosított köre – belevághasson a liberalizált piacnak nevezett kalandba. Bár az is meglehet, hogy hasonlóan a távközlési liberalizációhoz, az energetikai piacnyitás sem hoz komoly változást. Egyrészről azért, mert nagyon kevesen tartoznak az első körben részt vevő fogyasztók csoportjába, másrészről – minthogy már ma is itt a legkisebb a szolgáltatók árrése – a minimális árcsökkenés ígérete e néhány nagyvállalat közül is csak keveset hoz lázba. A liberalizáció azonban nem rövid távú folyamat, és elsősorban nem is az azonnal elérhető megtakarítás az értelme. Sokkal fontosabb, hogy az ország e téren is Európa részévé váljon. Hosszú távon az jelenti az igazi hasznot.