A magyar gazdaság a nyár elejétől ismét gyorsabb sebességre kapcsolhat, s a GDP éves viszonylatban akár 3,8 százalékkal is nőhet. Az utóbbi évektől eltérően, az import dinamikája várhatóan meghaladja majd az exportét. A gazdaság fejlődése nagymértékben függ a külső környezet változásától. A kormányzati eszközök támogatásával megvalósuló beruházások pótlólagos keresletükkel valamelyest élénkíthetik ugyan a gazdaságot, ám tartós fellendülést önmagukban nem tudnak fenntartani. A belső fizetőképes kereslet erősítését szolgáló intézkedések termelésnövelő hatása eddig elmaradt a várttól. A hazai cégek versenyképessége alacsony, a többletigényből elsődlegesen az importőrök és a külföldi szállítók profitáltak.
Számottevő ipari bővülésre az év második felében számíthatunk, éves átlagban azonban az ágazat teljesítménye érdemben így sem haladja majd meg a tavalyit. Az exportáló cégek utóbbi években kedvezőbbé vált nyereségességét és forráshelyzetét minden bizonnyal rontja a forint 2002. végéig bekövetkező 15 százalékos reálfelértékelődése.
Márciusban némileg javult a külső egyensúly. A világgazdasági konjunktúra első jeleire megélénkülő – elsősorban beruházási célú – import növekedése után az export dinamikájában is némi javulás következett be. A továbbiakban azonban a fogyasztási célú behozatal további növekedése is valószínű. Így a folyó fizetési mérleg hiánya az év végén 2 milliárd euró körül alakulhat, míg a külkereskedelmi áruforgalom 3,4-3,6 milliárd euró deficittel zárhat.
Az államháztartás hiánya az első negyedévben elérte az éves előirányzat felét; 2002-re 3,5 százalékos – az Európai Unió által használt statisztika szerint ennél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb – deficit prognosztizálható. A fogyasztói árindexnél az év közepéig egyre lassabban csökkenő, majd szinten maradó – éves átlagban 5,6 százalékos – rátára számíthatunk. A foglalkoztatottak száma nem változik jelentősen, a munkanélküliségi ráta az első negyedév végi 5,8 százalékról 5,5 százalékra mérséklődhet decemberre.
Forecasts – Back on the rise
The Hungarian economy is expected to shift into a higher gear at the beginning of the summer; annual GDP-growth could reach as much as 3.8 percent. Unlike in previous years, the rise in imports will be faster than that of exports. Economic growth is to a large extent dependent on external changes. The surplus demand generated by government-supported investments can give some boost the economy but these in themselves cannot maintain a long-term boom. Measures aimed it strengthening domestic demand have, up to now, failed to stimulate production according to expectations. The competitiveness of domestic businesses is low; the surplus demand is primarily met by importers and foreign contractors.
Significant industrial growth is expected for the second half of the year, the annual rate, however, will not exceed last year’s too much. The real appreciation of the forint by the end of 2002 is expected to reach 15 percent, diminishing the – for the past few years growing – profit margins and assets of exporters.
The economy’s external fiscal balance improved slightly in March. Following the growth of mainly investment-related imports, which came shortly after the first signs of the global
