Műhalhús lombikban – Szaga van, íze nincs

A fogyasztók lassan megszokják, hogy a legtöbb élelmiszer adalékanyagokkal van teli.#<# A pótszereket és állományjavítókat azonban egészen mostanáig még vissza lehetett vezetni egy-egy élőlény természetes megjelenési formájára - például szója-, kukorica- vagy búzanövényre, esetleg egy tejet adó tehénre -, ám amerikai kutatók felfedezése nyomán végleg megszűnhet a kapcsolat az élelem és az élő szervezetek között. A New York-i Touro College és a NASA tudósai lombikban növesztenek halhúst: az élő halakból kimetszett izomszeleteket megfelelő tápoldatban nevelik, s így próbálnak emberi táplálékot előállítani. A kísérletek célja, hogy a hosszú ideig a világűrben tartózkodó űrutazók számára fejlesszenek elemózsiát. A kutatók szerint a lombikhús előnye, hogy – ellentétben az élő állatokkal – nem termel ürüléket, és etetni sem kell, legalábbis a szó hagyományos értelmében. Az amerikai szakemberek meg nem született borjak magzati véréből kivont fehérjedús szérumban úsztatják az eredetileg még élő halból származó húst, amely növekszik is: a kísérletek során a szeletek tömege egy hét alatt 14 százalékkal gyarapodott. Az eredmény külseje és szaga a nyers haléhoz hasonló, megkóstolni azonban a tudósoknak eddig még nem volt alkalmuk – ehhez az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélye szükséges. Némi aggodalomra adhat okot, hogy a borjúvér-szérum akár a kergemarhakórt okozó prionokat is tartalmazhat, a hivatal ezért valószínűleg más tápanyagforrások használatát szorgalmazza majd. A kutatók máris gombakivonattal kísérleteznek, s remélik, mielőbb biztonságos megoldást találnak, amellyel aztán csirke, bárány és marhahús is nevelhető a lombikokban.

Műhalhús lombikban – Szaga van, íze nincs

Ajánlott videó

Friss

Népszerű

„Hiányzott a rendes, harapós ütem” – Kalapács József nem volt maradéktalanul elégedett a Metallica Pokolgép-feldolgozásával