Semmi különös

nincs abban, ha egy cég vezetője távozik: business as usual, menedzsersors.#<# Magáncégek vezetésében viszonylag ritka a változás, az állami vállalatok élén ennél gyakoribb: jó esetben csak a kormányzati ciklusokhoz kötődik, még ha ez a ciklikusság nem is mindig tesz jót az adott vállalat működésének. Horváth Pál, a PanTelt alapítása óta vezető vezérigazgató február 15-én közös megegyezéssel távozott az alternatív távközlési cég éléről. Utódja az a Törő Csaba, aki már tavaly óta szintén vezérigazgató ugyanannál a cégnél. Bár a váltásra jogilag tényleg a múlt héten került sor, azt tavaly május, a második vezérigazgató kinevezése óta tudni lehetett, hogy egy éra lezárul a PanTelnél. Most már azt is tudjuk, hogy elkezdődött egy új korszak. A PanTel esete azonban korántsem nevezhető egyedinek, más magyar nagyvállalatok is hasonló cipőben járnak. Jó egy esztendeje a Mol vezérigazgatója fölé-mellé is kineveztek egy elnök-vezérigazgatót. Bár az olajvállalatnál világosan kettéválasztották a funkciókat – az operatív feladatokat a vezérigazgató, a stratégiai és lobbitevékenységet az elnök-vezérigazgató látja el, s látszólag teljes az összhang -, kívülről nézve még így sem indokolja semmi a pozícióduplázást. Persze nyilván mindennek jó oka van, amelyet a meghatározó tulajdonosok és a menedzsment ismer, ám a külső szemlélő számára ezek az indokok rejtve maradtak. A Malévnál viszont az elmúlt években nem akadt olyan vezető, aki alatt egy évig kitartott volna a vezérigazgatói szék. Ezek a példák – néhány más, itt nem felsorolt esettel együtt – arra engednek következtetni, hogy a cégvilág sem mindig a lehető legracionálisabban működik. Minél inkább állami, annál kevésbé. Pedig a vezetők személyével kapcsolatos kényes döntések megfelelő időzítése versenyelőnyt nyújthat egy cég számára, ám ha túl sokáig marad a bizonytalanság, az károsan befolyásolja az üzleti eredményeket is. Éppen ezért akkor dönt helyesen a tulajdonos, ha nem vár addig, amíg a folyosói beszélgetések első számú témájává lép elő a vezérigazgatói poszt sorsa, amíg a titkárnők már fogadásokat kötnek a hivatalsegédekkel a távozás időpontját illetően.