Hideg zuhanyként érte a tagjelölteket a múlt szerdán Brüsszelben közzétett uniós pénzügyi terv, miszerint a csatlakozóknak szánt agrártámogatás összege 2004-ben csak a negyede lesz a vártnak. Az azonos kötelezettségekért azonos elbánást kérő Magyarország tárgyalási pozícióin bizonyára ront, hogy saját költségvetéséből is szűk marokkal mért a 2002-es agrárgazdasági céljai megvalósítására. Pedig a kormány az agrárgazdaság uniós felkészítése mellett a költséges szerkezetváltásba is belefogott a földtulajdon-koncentráció és a családi gazdaságok megkülönböztetett támogatásával.
E grandiózus tervekhez képest a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) idei 191,9 milliárd forintos agrártámogatási büdzséje sok év óta először nominálértéken is kevesebb, mint az előző évi (2001-ben 193,42 milliárd forint volt). Az összeget tovább apasztja a múlt évről “örökölt”, áthúzódó, a szakértők által 20-25 milliárd forintra taksált kifizetési kötelezettség.
AZ IDŐ PÉNZ. Nem csak a keret nem nagyobb, mint tavaly, de a feszes beadási határidők miatt pályázni is lóhalálában kell. Például a termelői közösségeknek szóló, továbbá az agrár-környezetvédelmi célokat segítő pályázat beadási határideje már lejárt (február 4-én), illetve hamarosan lejár (február 10-én), kevés az idő az alapos üzleti tervezésre. Az egész éven át pályázható támogatásoknál sem árt a sietség, nem kizárt, hogy idő előtt kimerülnek a keretek. A birtokkoncentrációs támogatások iránt akkora az érdeklődés, hogy órákat kell várni, amíg a tárca honlapján (www.fvm.hu) valaki elolvashatja a pályázatot.
Az idei támogatási irányelvek között a fő hely ugyan változatlanul az EU-csatlakozást megalapozó “munkálatoké” – a versenyképesség, az anyagi, műszaki, biológiai háttér javítása -, de a támogatási rendszer fókuszában a családi gazdaság, illetve az ezt segítő új birtokpolitika, a földtulajdon-koncentráció áll. A családi gazdálkodók azon túl, hogy valamennyi, mezőgazdasági termelőnek járó támogatásban részesülhetnek, megkülönböztetett kedvezményeket kapnak. Ennek keretében a családi gazdálkodók beruházási támogatásoknál további tíz százalék támogatási többletre és a földalapú támogatások kétszeresére jogosultak. A családi, illetve a 300 hektárnál kisebb területet művelő kis és közepes gazdaságok hamarosan új, kedvezményes hitelkonstrukcióra is számíthatnak.
Újdonság, hogy 2,2 milliárd forintos keret szolgál az agrár-környezetvédelmi programra, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra, talajkímélő művelési módok, integrált növénytermesztés alkalmazására benyújtott pályázatok támogatására. A program szépséghibája, hogy nem azonos mércével támogat, mert a kisebb termelőknek viszonylag többet ad, mint a nagyoknak.
A fenti új – összevont – jogcímeken kívül a támogatási rendszer szerkezete, módszere nem sokat változott. A legnagyobb “fejezet” a 65,7 milliárd forintos agrártermelési támogatásoké, ezen belül a növénytermesztésben továbbra is a földalapú támogatás a meghatározó, az EU-ban alkalmazott jövedelempótló támogatások helyett. Igaz, három helyett már csak két kategóriára: a 10 hektár alattiakra és 10-300 hektárosokra osztja a gazdaságokat. Az állattenyésztés támogatásában is maradt a tenyészállatok beállítását ösztönző korábbi rendszer, a tárca nem vezette be az EU-módit: a meghatározott állatlétszámig adott kompenzációs támogatást és intervenciót. Az agrárfinanszírozás segítésében is tovább él a tavaly alkalmazott forma, a 40 százalékos kamattámogatás. A zöldségtermelésben viszont már az EU-ban bevált módszerrel a termelő-értékesítő szervezeteken (TÉSZ) keresztül támogatják a kertészeket. Ugyanígy segíti a szaktárca a szintén termelői összefogással létrejövő beszerző-értékesítő-szolgáltató (BÉSZ) szövetkezeteket.
JOBB KÉSŐBB. Az agrárberuházásokat az idén 64,9 milliárd forintos keret segíti, amelyben a tavalyi lépcsőzetes – háromkulcsos – helyett egységesen 25 százalék lett az állami támogatás. A használt gépek, az ültetvények felújítását az idén nem támogatja a tárca. Az ültetvénytelepítési támogatás nem változott, az épületberuházásokban pedig elsősorban a meglévő állattartó telepek újrahasznosítását, rekonstrukcióját, kapacitásának bővítését ösztönzi. A TÉSZ-ek és a BÉSZ-ek a 25 százalékos alaptámogatáson felül további 10 százalék kiegészítő támogatást is kaphatnak.
Több mint kétéves késéssel, talán az idei utolsó negyedévtől pályázható uniós Sapard-programban szintén lehet majd állattenyésztési épület- és gépberuházásokra pályázni.
Idei sajátosság, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt létrejött megállapodás betartása jegyében drasztikusan csökkent az exporttámogatás. A tárca az idén nem is hirdetett meg egyelőre exporttámogatási lehetőséget.
A 41,3 milliárd forintos agrárpiaci támogatási fejezetből csak a 2001-ről áthúzódó exporttámogatási igények kifizetésével számol a tárca. Jobb híján a “zöld dobozos” piacra segítési módszerekkel ösztönzi a kivitelt.
Bírálói ugyanazt tartják a 2002-es agrártámogatási rendszer legfőbb hibájának, mint az előzőknek: nem EU-konform. Ahhoz, hogy a gazdák begyakorolhassák a remények szerint két év múlva kötelező pályázati technikákat, mechanizmust, az agrártámogatásoknak legalább rendszerében, az igénybevétel, a regisztráció, az adatszolgáltatás jellegében azonosnak kellene lennie az EU-ban alkalmazottal, pedig ez a brüsszeli bejelentés után még fontosabb lenne. (Az agrártárca a piaci támogatásoknál például továbbra is fenntartja az EU-ban rendszeridegen garantált áras megoldást, ahelyett, hogy az uniós intervenció gyakorlatát alkalmazná.)
FÉLREINFORMÁL. A helyett, hogy a kézimunka-igényes intenzív kertészeti kultúrák felé orientálna, a tárca azt sugallja a földalapú támogatással a családi gazdaságoknak, hogy a 300 hektáros kis birtokon neki is gabonát, olajos növényt kell termelni – holott az csak a nagy táblákon gazdaságos. Amúgy sem szerencsés, hogy a 10 hektárnál kisebb, nem árutermelő törpegazdaságok támogatását – csakúgy, mint az iskolatej-akciót -, szociálpolitikai célokat az agrárkassza támogatási keretébe sorolták.
Az már csak a ráadás, hogy a szaktárca ezzel az agrártámogatási rendszerrel sem tartja be az agrártörvényt, amely az infláció fölött, a GDP-növekedés arányában írja elő az éves agrárbüdzsé növelését. Ezen a tényen keveset változtat, hogy a kormány a központi költségvetés tartalékából 10 milliárd forint átcsoportosítását hagyta jóvá. Ám az első félévben csak az alap 40 százalékát, azaz 4 milliárd felhasználását engedi az államháztartási törvény, ez az az összeg, amelynek átcsoportosítását a családi gazdaságok megsegítésére a napokban be is jelentette a miniszterelnök.
