Az, hogy az életkor kialakításában a genetikai tényezők szerepet játszanak, régóta ismert tény.#<# Az azonban, hogy a megélt évek számát nemcsak az öröklött tulajdonságok eredője, hanem egy kifejezetten erre szakosodott gén befolyásolja, csak most derült ki. Az amerikai Howard Hughes Medical Institute (HHMI) genetikusai 2000 vérminta vizsgálata alapján olyan génre bukkantak, amelynek, úgy tűnik, legfontosabb feladata a megérhető életkor befolyásolása. A különböző, változatos etnikai eredetű mintákból az derült ki, hogy azok a személyek, akik a szóban forgó gén dupla kópiájával rendelkeznek sejtjeikben, általában fiatalabban távoznak az élők sorából, mint azok, akik csak egy ilyen gént hordoznak. Ezt a gént egyébként japán genetikusok egerekben már korábban azonosították, ám abban a fajban az életkor és a gén előfordulása között nem találtak összefüggést. Mivel azonban a gén hiánya érelmeszesedéshez és csontritkuláshoz – vagyis nagyjából öregedéshez – vezetett, a tudósok a görög mitológia élet fonalát fonó teremtményei után klotónak nevezték el a genetikai egységet. Emberben a kloto ilyen hatásait egyelőre nem állapították meg a HHMI kutatói, de azt bebizonyították, hogy befolyásolja, vagy legalábbis jelzi a megérhető életkort. A gén előfordulása, vagy hiánya ugyan nincs összefüggésben a kiugróan magas, száz év fölötti korral, azt viszont megmutatja, ki az, aki nagy valószínűséggel nem éri meg a hatvanöt évet. A tudósok ennek ellenére úgy vélik, nem érdemes genetikai szűrővizsgálatot végezni azért, hogy megállapítsák az egyes személyek kloto-státusát. Mint mondják, ennek csak akkor lesz értelme, ha a gén és az általa kódolt fehérje szerepét egészen pontosan meghatározzák.
