Izland hamarosan teljes egészében megújuló forrásokból fedezi majd energiaigényét. #<#A szigetországban már ma is víz- és geotermikus erőművek állítják elő a hő- és villamos energia legnagyobb részét, ám ha a kormányzati elképzelések valóra válnak, az izlandiaknak néhány éven belül benzinre sem lesz szükségük. A 270 ezer lakosú Izland az autók, autóbuszok, de legfőképp a halászhajók üzemeltetéséhez most még jelentős mennyiségű kőolajat kénytelen importálni, és így, bár saját fosszilis energiahordozó-készlettel egyáltalán nem rendelkezik, egy főre eső szén-dioxid kibocsátása a legnagyobb a világon. Ezért is törekszik arra, hogy a kőolajat más energiahordozóval – hidrogénnel – váltsa fel, legfőbb célja azonban, hogy energiatermelés tekintetében önellátóvá váljon. Mivel az országban geotermikus és vízenergia szinte korlátlan mértékben áll rendelkezésre, a belőlük nyert villamos energiával olcsón lehet hidrogént előállítani. Ezt elektrolízissel valósítják meg, alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre bontják a vizet. A hidrogéngázt pedig végül a robbanómotort helyettesítő üzemanyagcellákban hasznosítják. A tervek szerint hamarosan Izland összes benzinmotorját hidrogénüzeműre cserélik. A technológiaváltást az Iceland New Energy nevű hivatal vezényli majd le, a csak „Hidrogén professzornak” becézett Bragi Arenson irányításával, aki a hetvenes évek közepe óta lobbizik a „hidrogénalapú társadalom” bevezetéséért.
