Lehetséges, hogy Mario Monti, iaz Európai iUnió versenyjogi főbiztosa magánemberként nagy rajongója a Volkswagen-autóknak, hivatalos minőségében azonban egészen biztosan nincs elragadtatva a német óriásvállalat üzleti módszereitől.
Brüsszel három évvel ezelőtt azért fegyelmezte meg a Volkswagen AG -t (VW), mert olaszországi márkakereskedői megtagadták, hogy Volkswagen és Audi márkájú személyautókat adjanak el német és osztrák vevőknek. A külföldről érkezett kuncsaftok a kedvező olaszországi árakból szerettek volna profitálni, ám a helyi dílerek az anyacég felszólításának engedve nem szolgálták ki őket, fittyet hányva az egységes belső piac szabályaira. A VW a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért, de csak azt tudta elérni, hogy a közösség legfőbb jogi testülete az eredeti 102 millió euróról 90 millió euróra mérsékelte a pénzbüntetést.
ÚJABB KIHÁGÁS. A legújabb “közlekedési” kihágás 30,96 millió euróba kerül a német autógyárnak, ezt a közösségi versenyjogban komoly vétségnek számító árrögzítő praktikák alkalmazása miatt sózta a nyakába az Európai Bizottság. A fogyasztói panaszra megindított vizsgálat kiderítette, hogy a VW 1996 és 1997 között arra utasította németországi márkakereskedőit, hogy az akkoriban piacra dobott Passat modellt nem értékesíthetik a cég által ajánlott kereskedelmi ár alatt. A központból származó, s az ország valamennyi VW-márkakereskedőjéhez eljuttatott körlevél megtiltotta, hogy az eladók kedvezményes, akciós áron értékesítsék a szóban forgó modellt.
A német gyártó az uniós versenyjogi hatóság szerint ezzel két rendelkezés ellen is súlyosan vétett. Egyfelől megsértette az alapszerződésnek azt a cikkelyét, amely megtilt minden, a belső piaci versenyt akadályozó és torzító, valamint a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásoló magatartást. A VW másfelől annak a jogszabálynak a rendelkezéseit sem tartotta tiszteletben, amely széles körben mentességet ad az autóiparnak a közösség versenyjogi szabályai alól. Eszerint ugyanis az autógyártó nem korlátozhatja a kereskedőnek azt a jogát, hogy szabadon megválassza az (újra)eladásra kínált autók árát. A rendelkezés a fogyasztóknak azt a jogát hivatott szavatolni, hogy egymással versengő árajánlatok közül választhassák ki a számukra legelőnyösebbet. A német autógyár a brüsszeli bizottság érvelése szerint árat rögzítő lépésével attól a lehetőségtől fosztotta meg a márkakereskedőket, hogy egymásnak aláígérjenek – és ezzel végső soron a fogyasztókat rövidítette meg.
A VW azzal védekezett, hogy az exkluzív kereskedők haszonkulcsát kívánta biztosítani, továbbá annak is elejét akarta venni, hogy egyes eladók az új modell imázsának ártó árpolitikát alkalmazzanak. A társaság három éven át folytatta a Brüsszel által illegálisnak minősített gyakorlatot, és ezalatt körülbelül 400 ezer darabot adott el a Passatnak ebből a fajtájából. Monti szóvivője, Michael Tscherny szerint a zömében német vásárlók 200 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd márkát) takaríthattak volna meg, ha az autógyár nem folyamodott volna ehhez a módszerhez. Tscherny ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, mekkora lehet a különbség a német cég által elkönyvelt nyereség és a pénzbüntetés nagysága között.
A konkrét összeg kiszabásában egyébként több tényezőt is figyelembe vett a versenyjogi főigazgatóság. Enyhítő körülménynek tekintette például azt, hogy a cég széles kínálatából csak egyetlen modellt érintett a jogellenes gyakorlat. Súlyosbító körülménynek számított viszont, hogy a piac egyik szegmensében meghatározó kereslet nyilvánult meg a szóban forgó típus iránt. Ugyancsak sokat nyomott a latba, hogy Németországé az egész Európai Unión belül a legnagyobb autópiac, ahol Nagy-Britanniával együtt egyébként is a legmagasabb a személygépkocsik ára.
A VW után hamarosan más nagy autógyártókra is lesújthat a bizottság “pallosa”. A versenyjogi hatóságok a francia Renault, illetve Peugeot cégek ellen is vizsgálatot folytatnak, és a Daimler Chrysler ügyében indított nyomozás is befejező szakaszába érkezett. Mindhárom esetben az a gyanú, hogy az autógyárak elfogadhatatlan értékesítési gyakorlatot folytattak.
RENDTEREMTÉS? A sorozatos elmarasztalások fényében sokan érdeklődéssel várják, hogy Brüsszel mit javasol majd az év végén, amikor napirendre kerül az autóiparnak nyújtott versenyjogi kedvezmények felülvizsgálata. A szakmai zsargonban tömbmentességnek nevezett kivételezés egyebek mellett lehetőséget ad az autógyártóknak exkluzív márkakereskedelmi hálózatok kiépítésére. A versenyjogi főbiztos már korábban is jelezte, hogy a gépkocsik értékesítésének jelenlegi szabályai közt és a gyakorlatban is sérülnek a versenyérdekek. A legújabb fejlemények csak erősíthetik Mario Monti meggyőződését, hogy rendet kell tenni az elkanászodott szektorban. A VW és az autóipar más nagyjai számára így néhány tízmillió euró bírság kifizetésénél végső soron több pénzbe is kerülhet a “brüsszeli kaland”.
