A külföldről érkező turisták tavaly 193,5 millió dollárt (58 milliárd forint) költöttek Visa-kártyával Magyarországon, ami és az idegenforgalomból származó teljes tavalyi devizabevétel 17 százalékának felel meg. A kártyatulajdonosok alkalmanként közel 90 dollárt fizettek ily módon, főleg szállodákban, éttermekben. A fenti összeg 73 százaléka európai állampolgároktól származik, sorrendben a legtöbb a britektől, a németektől, a franciáktól és az osztrákoktól.
Visa-kártyás magyar állampolgárok ennek kevesebb mint a felével – 87 millió dollárral – apasztották bankszámlájukat külföldön. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldi költési kedvük az előző évihez képest alig nőtt, nagy ugrásra ezen a téren 1998 és 1999 között került sor (lásd grafikonunkat). Ráadásul egy-egy tranzakció alkalmával egyre kevesebbet költünk a határon túl: tavaly közel ugyanakkora összegtől 25 százalékkal nagyobb számú tranzakció során szabadultunk meg, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor, bár Magyarországon nemigen használjuk a kártyát boltokban, külföldön valahogy ráérzünk az elektronikus fizetés ízére – mutatják az adatok. Ezt elősegíti, hogy az itthoni kézpénzfelvételi díjhoz képest a külföldi megfelelő tétel nagyon borsos, míg a fizetés mindenhol ingyenes. A legtöbbet Olaszországban költjük, ez után az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria következik.
Magyarország a Visa-kártyák számát illetően Görög-, Ír- és Finnországot, valamint a közeljövőben már Hollandiát is megelőzi, a kártyás költésekben pedig Ausztriát, Dániát és megint csak Hollandiát utasítja maga mögé Európa nyugati felén.
A Visa egyébként a világon az internetes vásárlások – mint többnyire szintén határokon átnyúló költések – mintegy felénél van jelen, igaz, ezek egyelőre aprócska arányt, mindöszsze 1-2 százalékot képviselnek az összes Visa-kártyás forgalomban.
