Pénzszállítók biztosítása – Követő üzemmód

Hiába szigorítanák a biztosítók a pénzszállító cégek személyi feltételeire vonatkozó előírásaikat, a páncélautók elleni támadások szaporodni fognak – vázol fel a márciusi mintegy fél tucat rablás után még sötétebb jövőt Kecskeméti Sándor, a legnagyobb forgalmú magyar pénzszállító, a Group4 Securitas Kft. ügyvezető igazgatója. Pedig a Hungária Biztosító – rendőrségi vizsgálatokra alapozott tapasztalatai alapján – éppenhogy a pénzszállító őrök ellenőrzésének szigorítását fontolgatja. A biztosítási szerződéshez a szállítás technikai körülményeit és eljárásrendjét rögzítő eddigi mellékleteken kívül egy olyan újat csatolna, amely azt írja elő, hogy a pénzt kísérő személyzetnek milyen múlttal kell a cégnél rendelkeznie ahhoz, hogy páncélautóba ülhessen.

Kártapasztalatai során ugyanis a biztosító arra jutott, hogy – a Magyarországon naponta összesen mintegy 10-12 milliárd forintot mozgató – pénzszállítók elleni támadásokban annak van különösen nagy szerepe, hogy e társaságoknál gyakran cserélődik a munkaerő. A Hungária e megállapításával a többi biztosító is egyetért. Ez egyfelől azt jelentheti, hogy a kocsit és rakományt védeni hivatott alkalmazottaknak nincs kellő tapasztalatuk, másfelől viszont arra is utal, hogy így e cégektől igencsak könnyen kerülhet ki a támadásoknál jól hasznosítható információ.

CSITULÓ JÖVÉSMENÉS. Azt a pénzszállító cégeknél készséggel elismerik, hogy jó néhány éven át sűrűn adták egymásnak a kilincset az újabb és még újabb alkalmazottak, mára azonban e nagy jövés-menés szerintük csitulni látszik. Immár nem az igazán fiatalok próbálkoznak e szakmával, a többség a legmegbízhatóbbnak tartott, már megállapodott 30 és 50 év közötti korosztályból kerül ki. “A piac konszolidációjához ugyan még nagyjából öt évnek el kell telnie, de a tervezett pótlólagos biztosítói feltétel akkor sem tenné biztonságosabbá a szállítmányok útját” – mondja Kecskeméti Sándor. Azt szerinte legfeljebb a műszaki, technikai körülmények szigorításával – az öszszejátszást, a hibát kiszűrő kommunikációs eszközök, belső zsilipes rendszerek előírásával – érhetnék el a biztosítók. “Az Európa nyugati felén tevékenykedő társaságoknál érezhető is ilyen nyomás” – hozza fel saját tapasztalatát, minthogy a Group4-et az AXA Colonia biztosítja, csak éppen nem Budapesten, hanem Londonban. Ezt támasztja alá Szloboda Gyula, a Securitas Hungária Rt. igazgatója is. A pénzszállítók elleni legutóbbi négy támadásból háromnak e cég volt a szenvedő alanya, ám mindegyik esetben “bejáratott” alkalmazottak voltak jelen. (A pénzszállítók a támadások okai között a nagy fluktuáción kívül azt a magyarázatot is elvetik, hogy ezek az agresszív konkurenciaharc eszközei, illetve a pénzhiányban szenvedő szervezett alvilág akciói volnának.) A lojális személyzet jelenléte önmagában persze nem zárja ki, hogy az információ valamely korábbi, “átfutó” munkatárs révén került ki, az viszont egyértelmű fejlemény, hogy a pénzkísérők egyre inkább tudják, mi a dolguk támadás esetén. “Ez látszik abból, hogy legutóbb az egyik páncélautó már menekülőre fogta” – értékeli Szloboda Gyula. A cégek eljárási rendje mindazonáltal csak a támadás kezdetéig szól, azt követően a kísérők – akiket a cégeknél élet- és balesetbiztosítással védenek, ha nem is éppen nagy összegűvel – saját belátásuk és vérmérsékletük szerint dönthetnek a teendőkről.

Támadás esetén egyébként akár védi a kísérő a pénzszállítmányt, akár a sorsára hagyja, a biztosító egyaránt fizet. A megbízó tehát mindenképp a pénzéhez jut: a kárt a szállító felelősségbiztosítása fedezi. Ilyen szerződéssel pedig – törvényi előírás szerint – minden pénzszállítónak kötelezően rendelkeznie kell. Ha bebizonyosodik, hogy cégen belüli információk, hiányosságok vezettek a támadáshoz, illetve annak sikeréhez, azaz felmerül a vagyonvédő felelőssége is, akkor annak arányában a kifizetett összeget a biztosító a pénzszállítótól igyekszik behajtani. Ilyen több esetben is felmerült, a cégek – jó hírük védelmében – eddig mindig fizettek. Kérdés az is, hogy a biztosító mikor ellentételezi a kárt. Egy ilyen ügy a szállíttatót akár likviditási zavarba is sodorhatja, hiszen az átlagos biztosítói kifizetés egy hónap körül jár. A Securitas – néhány millió forintos tételig – magára vállalja e gondot, hitelt is hajlandók felvenni a biztosítói kárkifizetést megelőlegezendő.

TETEMES DÍJAK. Habár a biztosítói kárkifizetések alakulása nem ismert (a legutóbbi, Securitas autókat ért támadások alkalmanként 20-30 millió forintot hoztak a konyhára az elkövetőknek, a Group4 legnagyobb kára pedig 100 millió forintra rúgott), a felelősségbiztosítások díja viszont tetemes (a Group4 több mint 100 milliót fizet csak e biztosításra évente), a biztosítók nemigen kapkodnak e cégek után. A piac országos hálózattal rendelkező “nagyjai” ugyan jó bevételt hoznának, ám a kockázat óriási. E kör biztosításától kifejezetten el is zárkózik például a Generali-Providencia, szerintük erre csak azok a különösen elszánt biztosítók vállalkoznak, amelyek üzletpolitikájukban valamiért kifejezetten ragaszkodnak ezen ügyfélkörhöz. Ehhez képest azért a Generali-Providenciánál is fellelhető néhány egyedi szerződés, de, mint mondják, kizárólag olyan cégeké, ahol a pénzszállítás az élőerős őrzés mellett csupán kiegészítő tevékenység. Mindenesetre a Securitas egyik hazai biztosítója éppen ez a társaság. (A másik a Hungária, de a svéd hátterű céget tulajdonképpen egy nemzetközi biztosítás védi, amelyet a konszern a Skandiával kötött. Ha akad biztosító, amely szerződést köt e kockázatra, akkor tulajdonképpen külön a megbízó is gondoskodhat pénze biztosítói védelméről. A pénzküldemények biztosítása azonban szintén nem túl vonzó foglalkozás, még ha eggyel szimpatikusabb is a biztosítók számára, mint közvetlenül pénzszállítóval szerződni. A Generali-Providenciánál mindazonáltal ebből is csupán két egyedi szerződés él, bár kisvállalkozókkal azért ennél nagyobb számban köt biztosítást. A mintegy száz ilyen szerződés az üzlettől az első bankig terjedő szakaszra, s legfeljebb 0,5-1,0 millió forintos összegre szól.