Súlyos deficit keletkezett tavaly a külkereskedelmi mérlegben#<#: az importtöbblet meghaladhatja a 4 milliárd eurót, miközben az előző évi hiány "csak" 3 milliárdos volt. Euró alapon számítva az import növekedési üteme mintegy 3 százalékponttal múlta felül az exportét. Továbbra is élesen elkülönül egymástól a vámszabad területi aktívum a vámterületre jellemző jelentős passzívumtól.
A kőolaj drágulása megduplázta az energiahordozók importárát. Ez a novemberben mért 3,93 milliárd eurós teljes külkereskedelmi passzívumhoz 2,05 milliárddal járult hozzá. Továbbra is magas a feldolgozott termékek passzívuma.
A külkereskedelem szerkezetében sem a termékcsoportokat, sem a célországokat tekintve nem következett be jelentős változás. Továbbra is dinamikusan bővül a gépek és gépi berendezések kivitele, amely elsősorban uniós országokba irányul. Az élelmiszerek kivitele euró-alapon számítva 15,1 százalékkal, míg behozataluk 20 százalékkal bővült.
Az egyenleg romlása – a cserearányok kedvezőtlen alakulásán túl – a fogyasztási, valamint beruházási célú import erősödésével magyarázható. A gazdasági növekedés importvonzata kimutathatóan magas, s ezzel számolni lehet az idén, sőt jövőre is.
INOTAI ANDRÁS, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója: “A következő hónapokban változatlanul nagy külkereskedelmi mérleghiány várható, sőt elképzelhető, hogy az import dinamikája gyorsabb lesz az exporténál. A közelmúltban csökkentek ugyan az olajárak, illetve az euró is erősödött valamelyest a dollárhoz képest, ám a nyugat-európai konjunktúra nem olyan erőteljes, mint sokan várták. Nagyon óvatosan kell tehát kezelni a fogyasztást: a fenntartható fejlődés érdekében a gazdaságpolitikának továbbra is az export és a beruházások ösztönzésére kell épülnie. A külkereskedelmi mérleg hiánya azonban 2000-ben 4 milliárd dollárra rúgott. Egyes elemzők szerint ez nem nagy gond, hiszen ennek a java beruházási import volt. Csakhogy 4 milliárd dollár az a GDP 8 százaléka, miközben a beruházások volumene alig nőtt jobban a bruttó hazai terméknél. A behozatali többletért tehát a fogyasztás is felelős, csak ez a statisztikákban valamiért nem jelentkezik.”
Az export további bővülése nagymértékben függ az Európai Unió konjunktúrájától, ami bizonytalanságot okoz. Leginkább ugyanis a komoly aktívumot felmutató vámszabad területi vállalkozások reagálnak a világgazdasági konjunktúrára, ezért a külső lehetőségek szűkülése a magyar exportbővülés ütemét is visszaveti.
Foreign trade – Growing imbalance
Hungary closed 2000 with a serious foreign trade deficit: imports exceeded exports by 4 billion euros as opposed to the “mere” 3-billion deficit of 1999. Imports, calculated in euros, grew 3 percentage points faster than exports. The surplus generated by free zone companies still sets these businesses markedly apart, especially when compared to the significant deficit produced by customs territory businesses.
Growing oil prices doubled fuel import costs, adding 2.05 billion to the overall November trade deficit of 3.93 billion euros. The deficit generated by processed goods continues to be high.
The structure of foreign trade remained mostly unchanged both as for product categories and target countries. Machine and equipment exports, directed primarily at EU markets, continue to grow dynamically. Food exports, calculated in euros, were up 15.1 percent with imports up 20 percent.
This growing imbalance – apart from deteriorating terms of trade – is caused by a boost in consumption and investment-motivated imports. Economic growth clearly contributes to significantly higher imports, a factor to be taken into account this year and in 2002 as well.
Causing additional uncertainty is the fact that any further expansion of exports depends to a large extent on the economic development of the EU. And as it is surplus-producing free zone businesses that react fastest to worldwide economic changes, shrinking foreign opportunities also keep the growth rate of Hungarian exports in check.
