Eső után köpönyeg,

ahogyan a kormány keddi ülésén foglalkozott a BorsodChem (BC) tulajdonosi struktúrájának átrendeződésével.#<# A sejthetően az orosz Sziburt képviselő magyar CIB Bank, az orosz MDM Bank, valamint az oroszokkal egy platformon álló osztrák befektetők múlt héten, a cég rendkívüli közgyűlésén átvették a magyar vegyipar meghatározó vállalkozásának irányítását. Érthető a hatalomátvétel az igazgatóságban; a világon mindenütt ezt tenné az új tulajdonos. A kormány mégis úgy döntött, hogy foglalkozik a kérdéssel, noha valószínűleg a kabinet tagjai közül mindenki számára világos, hogy nincs lehetőségük közvetlenül beavatkozni a folyamatokba. Komoly felelősség is terheli a kialakult helyzetért. A kabinet ugyanis 2000-ben elsődleges prioritásként kezelte az infláció megfékezését (ami ugyan enyhén szólva nem sikerült neki), és ennek érdekében legfeljebb 6 százalékos éves gázáremelést engedélyezett a vegyiparral sok szálon kapcsolatban álló Mol Rt. számára. A kormány vagy nem tudta, vagy nem akarta tudomásul venni, hogy ezzel a döntésével nem csak a Mol jövedelmezőségét tette kockára, hanem jó néhány további magyar céget tett kiszolgáltatottá, felvásárlási célponttá. A Figyelő tavaly tavasszal – még jóval a gázárat illető hivatalos döntés előtt – az elsők között hívta fel a figyelmet a veszélyre. A kormányfő azonban többször kiállt a hatósági áraknál követett politikája mellett. Kérdés, hogy most, a BC-nél bekövetkezett változások után még mindig sikeresnek ítéli-e a miniszterelnök a hatósági árak korlátozása érdekében kifejtett tevékenységét. További kérdés, valójában mekkora nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a hazai vegyipar jelentős részének tisztázatlan hátterű orosz kézbe kerülése. A fenti kérdések nyomán sokféle magyarázat, magyarázkodás lehetséges – jó válasz azonban immár nincs. A hatósági árkorlátozás és az utána következő események miatt közvetve megingott a befektetők biztonsága. Másrészről – igaz, ez esetben már nem az Orbán-kormánynak felróható okok miatt – a hiányos értékpapír-piaci szabályozás következtében komolyan sérült a nem meghatározó részesedésű befektetők érdeke is. Világos az igény: új törvényi biztosítékok kellenek a számukra. Az értékpapírtörvény módosítása és a felügyelet jogkörének bővítése jószerével az egyetlen, amit a kormány a BC-ügy folyományaként még megtehet.