Még néhány nap, s megszűnik a többéves kedvezményezettség: január elsejétől a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok adásvétele során keletkező árfolyamnyereséget is 20 százalék adó terheli.#<# Addig azonban még érdemes számolgatni, s ha megéri, mindenképpen lépni kell. Ha a megszerzett értékpapír árfolyama jelenleg jóval magasabb, mint amennyiért vásárolta a magánszemély, akkor érdemes mérlegelni: nem éri-e meg egy önkötést végrehajtani. Ez ugyanis azzal jár, hogy ugyanannak az értékpapírnak jóval magasabb lesz a szerzési értéke, s így január elsejét követő értékesítés során kevesebb adót is kell majd fizetni. Egy idei önkötéssel ily módon akár nagyobb összegek is megspórolhatók a magánszemély szemszögéből nézve (az államkassza terhére). Az önkötés ugyanakkor némi kiadással is jár: egy eladási és egy vételi ügyletet jelent, vagyis az értékpapír-kereskedő cég jutalékát a magánszemélynek mindkét alkalommal meg kell fizetni. Vannak persze olyan brókercégek, amelyek - segítendő ügyfeleiket - felajánlották, hogy e speciális esetben csak egy alkalommal kérik a jutalékot. Ugyanakkor a 20 százalékos adó alól vannak kivételek is. A jövőben sem kell példáuladót fizetni a nyilvánosan forgalmazott befektetési jegyeknél a hozam helyett kapott árfolyamnyereség után. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tőkeszámlán lévő befektetési jegy árfolyamnyereségét 2001-től sem terheli adó. Esetükben - s más értékpapíroknál is - azért van szükség a tőkeszámlára, hogy igénybe lehessen venni az adókedvezményt. Az szja-törvény ugyanis csak abban az esetben engedi meg a befektetési adóhitel igénybevételét, ha tőkeszámlán van a szóban forgó értékpapír. Vagyis nem biztos, hogy jól jár, aki jövőre költségeinek csökkentése érdekében megszünteti a tőkeszámláját, hiszen amenynyiben korábban befektetési adóhitelt vett igénybe, a teljes összeget vissza kell fizetnie a következő évi adóbevallásának benyújtásával egy időben; illetve, hiába növeli befektetésállományát, nem jár számára adókedvezmény.
