A foglalkoztatottak száma az év első kilenc hónapjában mindössze 0,8 százalékkal, 32,3 ezer fővel növekedett 1999 azonos időszakához képest. Az idei harmadik negyedévében 3 millió 875 ezer embert foglalkoztattak. Tovább csökkent a mezőgazdaság és az ipar részaránya az építőipar és a szolgáltatások javára.
A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése a harmadik negyedévében 260,2 ezer munkanélkülit mutatott ki, 27 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Így a munkanélküliségi ráta 7,0 százalékról 6,3 százalékra mérséklődött. (Az uniós országok együttes mutatója 2000 augusztusában 8,3 százalékos volt.) A férfiak rátája a magasabb, 6,8 százalékos, míg a nőké 5,8 százalékos.
KOVÁCS ZITA
a Nicholson International regionális igazgatója: “Három trendet érdemes kiemelni a hazai munkaerőpiacon. Egyrészt átértékelődtek a cégek elvárásai a munkavállalókkal szemben. Ma már nem feltétlenül csak a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe, hanem az egyéni képességeket, készségeket, személyiségi jegyeket is nézik. Mindinkább követelmény, hogy az illető formálható, dinamikus személyiség legyen, s a kommunikációs, a meggyőzési és a konfliktuskezelő készség is sokat nyom a latban. A másik tendencia, hogy az alkalmazottaknak mobilisakká kell válniuk. Korábban Budapestre koncentrálódott az ország – ez a szakképzett munkaerőt is ide vonzotta -, ám egyre több olyan külföldi társaság telepszik meg hazánkban, amely a vidéket részesíti előnyben. Mindemellett a régión belüli mobilitás is fontos. A harmadik trend: egyre több zöldmezős beruházás létesül Magyarországon. Míg a rendszerváltás után főként gazdasági szakembereket kerestek, mostanra felértékelődött a műszakiak ázsiója, különösen az információtechnológia területén.”
A gazdaságilag aktívak száma kismértékben tovább növekedett, 4 millió 135 ezer főre. Az éves növekmény 15 ezer fő, 0,4 százalék. Úgy tűnik tehát, hogy a gyorsuló gazdasági növekedést 2000-ben nem kíséri a foglalkoztatottság jelentősebb bővülése. Jövőre a foglalkoztatottak száma nő, az állástalanoké pedig tovább csökken, így a munkanélküliségi ráta 5,8 százalékra mérséklődhet.
Jelenleg a munkanélküliek szűk egyharmada részesül segélyben. Ennek átlagos összege 23,4 ezer forint volt szeptemberben, ami napi 753 forintnak felel meg. Ez mindössze 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a reálérték tehát jócskán csökkent. Jövedelempótló támogatást kap a munkanélküliek 39 százaléka, 31 százalékuk viszont semmilyen ellátásra nem számíthat.
LABOR MARKET – Stable grounds
Compared to the same period of 1999, the employed labor force grew only 0.8 percent and was just 32.3 thousand stronger during the first nine months of the year. In the third quarter of 2000 3,875,000 people were in employment. Agriculture and industry continue to have a decreasing share with service industries still on the rise.
According to the labor survey of the Central Statistical Office, unemployment was at 260.2 thousand in the third quarter, 27 thousand less than the year before. Consequently, the unemployment rate is down from 7.0 percent to 6.3 percent. (The combined index for EU countries was 8.3 percent in August, 2000.) The rate is higher for men – 6.8 percent -, and lower – 5.8 percent – for women.
The economically active population continued to expand and now numbers 4,135,000. The annual increase is 15,000 or 0.4 percent. It seems, therefore, that accelerating economic growth is not accompanied by a significant rise in the labor force in 2000. Next year, however, the labor force is projected to grow, with unemployment further receding maybe down to as much as 5.8 percent. At the present slightly less than one-third of the unemployed receive benefits. The average sum in September was 23.4 thousand HUF or 753 HUF daily. As this is only 5.3 percent higher than the year before, its real value has shrunk quite substantially. 39 percent of the unemployed receive supplemental income, 31 percent of them, however, cannot hope for any kind of state support.
