Az angliai Southampton egyetemén azt a megfigyelést tették a kutatók, hogy patkányoknál a fogamzást követő napok fehérjeszegény étrendje a később megszülető egyedekben magas vérnyomást okoz.
Úgy tűnik, az első kritikus napokban elszenvedett hatások visszafordíthatatlan változásokat idéznek elő, hiába kaptak a patkánymamák a negyedik naptól megfelelő táplálékot. A vérnyomás mellett a születési súlyt és az újszülöttek fejlődését is nyomon követték a kutatók, valamint az étrendnek nem csupán a magzatra, hanem az anyára kifejtett hatását is vizsgálták.
Hat patkány a 21 napos vemhesség ideje alatt végig kiegyensúlyozott étrendet kapott, míg másik hat társuk a megtermékenyített pete beágyazódását megelőző négy és egynegyed napon csupán fehérjeszegény ételekhez jutott, de ettől kezdve végig egyforma táplálékon tartották őket. A két csoport patkánymamái vemhességük alatt ugyanannyi súlyfelesleget szedtek fel és a magzat kihordásának ideje is megegyezett. A fehérjeszegény első napok viszont egyértelműen kisebb születési súlyhoz vezettek az utódoknál. Ezek a kis állatok is szépen gyarapodtak születés után, s a 11. hétre be is hozták társaik előnyét. Ekkorra azonban vérnyomásuk már átlagosan 10 százalékkal magasabb volt, mint a végig jól táplált társaiké, sőt, 5 százalékos eltérést még anyjuknál is ki lehetett mutatni. Simon Langley-Evans, a téma egyik szakértője azért is találja fontosnak kollégái ezen eredményeit, mert ő maga hasonló kísérletek során hetes nagyságrendű étrendi hatásokat mutatott ki, ilyen rövid időszak nyomán megmutatkozót még nem.
A felfedezést tevő Kwong Yee Kwong a puszta megfigyelésen túl arra is kíváncsi volt, mi okozza a magas vérnyomást. A fogamzás utáni negyedik napon az első időszakban alultáplált anyák vérének elemzése a normálisnál kevesebb inzulint, több glükózt és bizonyos létfontosságú aminosavak hiányát mutatta ki. Mivel hasonló tendenciákat már korábbi kutatások is igazoltak, felmerült a lehetőség: a háttérben talán az áll, hogy ezen változások hatására bizonyos gének nem a megfelelő időben lépnek működésbe, ami kényes enzimegyensúlyok felborítása révén kedvezőtlenül hat a vérnyomásra. Hogy az emberek esetében érvényesek-e ugyanezek az elvek, azt korai volna még kijelenteni, de valószínűsítik a kutatók, hogy hasonlóan az állatokhoz, az ember későbbi egészségében is meghatározó, mit eszik az anya a fogamzás körüli napokban.
