Egyszer nem sikerült, másodszor sem, de harmadszorra megint nem – ezzel a kevéssé felemelő tudattal tekinthet majd vissza a 2000-es év első hét hónapjára a Dresdner Bank. Németország harmadik legnagyobb bankja januárban sikertelenül tárgyalt egy esetleges házasság-ról a második helyen álló HypoVereinsbankkal, áprilisban hosszú huzavona után végül nemet mondott a piacvezető Deutsche Bank fúziós ajánlatára, a múlt héten pedig a negyedik helyzettel, a Commerzbankkal zárta le eredmény nélkül az egyesülési tárgyalásokat.
Igaz, a kérő ezúttal sem a Dresdner volt, mivel Martin Kohlhaussen, a Commerzbank elnöke – akit sokáig az önállóság elszánt híveként emlegettek, mert fúziókban nem, legfeljebb együttműködésekben gondolkodott – júniusban álláspontot változtatott, s a két pénzintézet összeolvasztásáról szóló javaslattal lepte meg Bernd Fahrholzot, a Dresdner első emberét. A legnagyobb gondot a 441, illetve 415 milliárd márkás mérlegfőösszegű bankok értékelése jelentette. Bennfentesek szerint a megbeszélések egészen jól haladtak, mígnem Kohlhaussen előterjesztette Fahrholznak és a Dresdnerben 22 százalékos érdekeltséggel rendelkező Allianz biztosítótársaság képviselőinek azt a javaslatát, hogy az egyesült csoportban a Commerzbank részvényesei 45, a Dresdneréi pedig 55 százalékot kapjanak. A másik oldal néhány napi gondolkodás után előállt a válasszal: a Dresdner-tulajdonosoknak legalább 60 százalék jár. Kohlhaussen erre közölte, hogy nekik a 40 százalék túl kevés, ilyen alacsony átváltási arányt nem tud elfogadni.
Ugyanakkor tény, hogy a német magánbankok számára – amelyek a túlzsúfolt piacon jelen lévő több mint 3 ezer állami és szövetkezeti bank mellett viszonylag gyenge nyereséggel tudnak működni – a konszolidáció jelenti a javulás igazi lehetőségét. Miután a HypoVereinsbank a minap megállapodott a Bank Austriával az egybeolvadásról (erről lásd bővebben írásunkat a 42. oldalon), a Deutsche Bank pedig önállóság-központú stratégiára váltott, a komoly belföldi fúziós lehetőségek gyakorlatilag kimerültek. Ez pedig oda vezethet, hogy a Commerzbank és a Dresdner külföldi pénzintézetek felvásárlási célpontjává válik. –
