ELZETT-CERTA KFT. A szegedi cég ajtó- és ablakvasalatokat ad el Jugoszláviába – a forgalom 70 százaléka oda irányul -, de csak exporttal foglalkozik, így nem érinti a pénzátutalási korlátozás. A vállalat eladásait korábban segítette ugyan az Eximbank, a pénzintézet azonban évek óta nem nyújt hitelt szerbiai vagy montenegrói cégeknek.
PLASTCHEM KFT. A tiszaújvárosi vállalat ugyan importőrként van jelen a jugoszláv piacon, miután azonban egy svájci cég leányvállalata, közvetlen pénzügyi kapcsolatai nincsenek. Sőt, a svájci anyavállalat veszi meg a polietilén granulátumot is a – tavalyi NATO-akció idején mellesleg alaposan “megbombázott” – pancsevói vegyi üzemtől, és az anyag e cég közvetítésükkel jut el Tiszaújvárosba. Svájc pedig nem EU-tagállam, ám még ha csatlakozna is az uniós szankcióhoz, anyacége segítségével a PlastChem a Távol-Kelettől Kanadán át Ausztráliáig számtalan helyről szerezhet be alapanyagot.
IDOMOK KFT. A budapesti cég a Livnica Kikinda nevű vállalattól horganyzott vízvezeték idomokat hoz be Magyarországra, a vételárat azonban közvetítő, az Agi-Co Kft. útján egyenlíti ki, amely viszont szinte kizárólag barterszállításokkal fizet. Így amennyiben a pénzátutalásokat az EU felkérésére Magyarország is megtiltja, a cég legföljebb 100 százalékban áttér a barterfizetésre.
DREHER SÖRGYÁR. Ha valaki ma Jugoszláviában Dreher sört iszik, valószínűleg Olaszországban készült italt önt le a torkán. Ha netán mégis Magyarországról származik a sör, annak kereskedelméhez a kőbányai gyárnak hivatalosan semmi köze sincs. A cégalapító Dreher Antalnak és örököseinek ugyanis Trieszt mellett is működött egy sörgyáruk. A második világháború után az üzem az olasz állam tulajdonába került, majd privatizálták, és az új tulajdonos – élve a lehetőséggel, hogy Magyarországon a Dreher név nem forgott, és nem is akadt senki, aki annak védjegyoltalmával foglalkozott volna -, ahol csak tehette, a maga javára levédette a márkanevet. Így történhet meg, hogy a kőbányai gyár több országba, például – Hollandia, Belgium vagy Brazília mellett – a volt Jugoszlávia utódállamaiba sem exportálhat. Termékei legföljebb valamely magyarországi forgalmazó saját csatornáin keresztül juthatnak el oda.
