Csökken a részvénybe fektetett összeg aránya a hazai háztartások pénzügyi eszközein belül: 1998 végéhez képest a legutóbbi időkre e befektetési forma részesedése kereken 2 százalékponttal szorult vissza. Ez érezteti hatását a tőzsdén is: részvényekből egyre kisebb mennyiség van a magyar lakosság birtokában: jelenleg 5,5 százaléknyi. A befektetési jegyek súlya viszont a lakossági vagyonban az elmúlt bő egy évben nagyjából annyival nőtt, amennyivel a részvényeké csökkent. Jóllehet a megtakarítások legnagyobb része még mindig bankbetétben fekszik, e forma vonzereje hónapról hónapra érezhetően csökken. A betétkivonás mellett jellemző folyamat, hogy a lakosság az állampapírokból is kivonul, miközben megtakarítása egyre nagyobb hányadát tartja készpénzben. Rendre emelkedik viszont az életbiztosítási és nyugdíjpénztári részvétel: csak 2000 áprilisában – ez a legutolsó hónap, amelyről adatok állnak rendelkezésre – e két intézménybe közel 12 milliárd forintot fizettek be az állampolgárok. Az életbiztosítások aránya dinamikusan nő a lakossági pénzügyi eszközök között, másfél év alatt bő 1 százalékpontnyi új teret nyert, a nyugdíjpénztári követelések részaránya pedig ez idő alatt majdnem megduplázódott. –
