A lótusz levelei még a legnagyobb porban is tiszták maradnak, a biológusokat pedig már régóta izgatja a kérdés, miért. A Philip Morris-díj nyerteseinek, a bonni műszaki egyetem kutatóinak sikerült megfejteniük a titkot. A levelek felületét néhány ezred milliméter magas, egyenletesen elosztott dudorokból álló mintázat borítja, és nincs az a porszem, amely hozzátapadna ehhez a “szögekkel kivert” felszínhez. A felfedezést német mérnökök máris hasznosították: olyan szintetikus felületeket alakítanak ki, amelyek gyors tisztításához nincs szükség dörzsölésre vagy súrolásra, csupán egy kis vízre.
A pormentességet az új anyagok esetében két hatás garantálja: a lótuszlevéléhez hasonló dudorokból álló mintázat és a víztaszító tulajdonságok együttese. Az ilyen anyagokkal mindenféle szabadban lévő tárgy leburkolható, a napelemektől kezdve a kerti bútorokig. –
