Az április végi budapesti Expo France és Lionel Jospin francia kormányfő május eleji látogatása újabb lökést adhat az utóbbi időben kissé leült magyarországi tőkeexportnak. Eddig összesen 2 milliárd dollárt fektettek be nálunk francia vállalatok – főleg az energetikába, a gyógyszeriparba és a távközlésbe. Egyelőre a nagyobb, a hazájukban nem egy esetben piaci monopóliumot élvező cégek bizonyultak mozgékonyabbnak; nem véletlen, hogy a francia tőke az itteni privatizációs kínálat felfutásakor vásárolt be. Mind a mai napig a Démászt és az Édászt magáénak tudó Electricité de France tekinthető a legnagyobb beruházónak.
A privatizáció lecsengésével a francia cégek érdeklődése is alábbhagyott Magyarország iránt. Tavaly a legnagyobb üzletnek a több évre vetítve összesen 61 millió dollárra rúgó Ikarus-felvásárlás bizonyult.
Az otthon dinamikusan növekvő kis dot.com vállalkozások ugyan érdeklődnek Közép- és Kelet-Európa iránt, ma még azonban inkább csak felmérik a lehetőségeket. “Ezek a cégek egyelőre nem tekintik stabil befektetési terepnek Magyarországot” – állítja Christian Fatras, a budapesti nagykövetség gazdasági tanácsosának helyettese. A piaci feltételeket még nem látják át, és túlságosan magas számukra az élőmunka terhe. “Ezt viszont – szemben például Csehországgal – kompenzálja a magas termelékenység” – összegzi a tudomására jutott vállalati véleményeket Fatras.
A befektetésekkel ellentétben a két ország közötti külkereskedelmi forgalom tavaly meglódult (lásd a táblázatot). A tavalyi 30 százalékos emelkedés nagy részben annak tudható be, hogy a multik befektetései mostanra értek be. A legnagyobb magyarországi exportőrök között a Philipset, az IBM-et, a Sonyt és a Mannesmannt jegyzik. Az importőrök között már több a francia tulajdonú társaság: körükben találjuk a Renault-t és a Peugeot-t is. –
