Az alig tíz éve alkalmazott módszer egyik úttörője Furka Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora volt, aki az általa kidolgozott eljárást az evolúcióhoz hasonlítja. Az evolúció, amely ugyan térben és időben jelentősen szétterült, az első kombinatorikus szintézisnek tekinthető. A folyamat az egyszerű kiindulási anyagok sokféle szerkezeti változatának vég nélküli tesztelése és szelekciója, amely lényegében még jelenleg is zajlik. Furka Árpád ma is a kombinatorikus kémia alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozik. „A kombinatorikus kémia óriási potenciálját most a géntechnológia legújabb eredményeinek hasznosításában lehet kiaknázni; az emberi géneket fölépítő molekulák sorrendjének meghatározásával ezernyi olyan fehérjét ismer meg a tudomány, amelyek hamarosan új hatóanyagok célmolekulái lehetnek” – véli a szakember. Ezek föltárásához és teszteléséhez pedig a gyógyszerkutatás mai fegyvertára nem elegendő. A forradalmasító módszert már a vegyészet rengeteg területén használják, például katalizátorok, félvezetők, szupravezetők előállításához is. Furkát nemrég amerikai kémikusok keresték meg, akik ragasztót akarnak így előállítani. –
