A gazdasági aktivitás, hosszú évek csökkenése után, tavaly 85,3 ezer fővel, 2,1 százalékkal növekedett, így az aktivitási arány (az aktívak száma a 15-74 éves népességre vetítve) 51,7 százalékról 53,1 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az aktivitási ráta (az aktívak teljes népességhez mért aránya) 40,0-ről 41,0 százalékra nőtt.
Az összes foglalkoztatott száma kilenc évi csökkenés és egy évi stagnálás után 1998-ban szerényen növekedni kezdett, majd 1999-ben már látványos, 114 ezer fős (3,1 százalékos) bővülést mutatott, s elérte a 3 millió 811,5 ezer főt (ezen belül az alkalmazásban állók száma 2,69 millió főre rúgott). Nemzetgazdasági áganként kiemelkedő az építőiparban foglalkoztatottak 10 százalékos növekedése. A mezőgazdaságban viszont 3 százalékos csökkenés történt, így ennek részaránya a foglalkoztatottsági struktúrában 7,1 százalékra mérséklődött. Az egyes csoportokon belül a szellemiek köre bővült gyorsabban, 3,9 százalékkal, szemben a fizikaiak 2,7 százalékával. A foglalkoztatottság 2000-ben tovább növekszik, várhatóan 1,5-2,0 százalékkal; leginkább az iparban dolgozók száma emelkedhet.
A KSH munkaerő-felmérése szerint 1999-ben 284,8 ezer munkanélküli volt az országban, 28 ezerrel (9 százalékkal) kevesebb, mint 1998-ban. Így a hivatal által kalkulált munkanélküliségi ráta – amely az idén tovább javulhat néhány tized százalékkal – 7,8 százalékról 7,0 százalékra mérséklődött. (A munkaügyi központok regisztrációján alapuló számítás – amelyet grafikonunk is mutat – ennél magasabb, 9,6 százalékos rátát ad ki.)
A hízelgő átlagos érték – amely jóval alacsonyabb az uniós országok 8,9 százalékos együttes rátájánál – több kedvezőtlen folyamatot is takar. Nagyon magas, 51,5 százalékos például az egy évnél régebbi munkanélküliek aránya, s ugyancsak rossz a kép a 25 év alattiaknál, ahol a negyedik negyedévben 11,4 százalékos rátát mértek. –
