Rendkívül szűkszavúvá vált a TV2 egyébiként készségesen nyilatkozó elnöke, Pintér Dezső, a tévétársaság fő tulajdonosát érintő felvásárlásról szóló kérdés hallatán. Nem kívánt válaszolni arra, milyen változások várhatók a TV2-nél, ha a tervek szerint a harmadik negyedévben a United Pan-Europe Communications (UPC) valóban többségi tulajdont szerez a Scandinavian Broadcasting Systemben (SBS). Utóbbi 61,5 százalékos tulajdonrésszel és a szavazatok 49 százalékával rendelkezik a TV2-ben, a médiatörvény pedig tiltja, hogy országos műsorszolgáltatásra jogosult és abban befolyásoló – vagyis 25 százaléknál nagyobb – részesedéssel rendelkező társaság befolyásoló pakettet szerezzen műsorelosztást végző társaságban. Mivel a UPC 79,25 százalékos részesedéssel bír a legnagyobb magyar kábeltársaságban, a UPC Magyarország Kft.-ben (a fennmaradó rész az Első Magyar Alapé), a fúzió a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett nálunk nem valósulhat meg.
A UPC és az SBS éppen azt tartja az egyesülés előnyének, ami itt tilos, vagyis, hogy a UPC szélessávú távközlési hálózatain – Marc Schneider elnök-vezérigazgató szavaival élve – magas színvonalú tartalomszolgáltatással jelentkezhetnek az SBS jóvoltából. Tagadhatatlan, hogy a UPC és az SBS a világpiaci tendenciákat követi – gondoljunk csak a néhány hete bejelentett AOL-Time Warner fúzióra, amelyben a világ legnagyobb online szolgáltatója egyesül a legnagyobb média-konglomerátummal. A telefon-, a kábel- és az internetszolgáltatás közötti határok elmosódásával az előbbi területeken tevékenykedők várhatóan mind nagyobb számban lépnek szövetségre tradicionális médiavállalatokkal, hogy legyen mit rátenni a hálózatukra.
Azt azonban, amit a UPC és az SBS vezetői Amszterdamban büszkén bejelentettek, nálunk az érintettek kényes témaként kezelik. Szalay Dorottya, a UPC Magyarország vezérigazgató-helyettese lapunknak azt mondta, egyelőre nem is született döntés a két cég összeolvadásáról, annak ellenére, hogy a kiadott sajtóközleményekből erre lehetett következtetni. A UPC az SBS-nek részvényvásárlási, s nem felvásárlási ajánlatot tett. Az elnevezés azonban a végeredményen mit sem változtat: a 2,8 milliárd dollár értékű, részvénycserét és készpénzes vásárlást egyaránt magában foglaló ügylet keretében a holland cég 23-ról 67 százalékra növelheti részesedését az SBS-ben. Az SBS tíz európai országban, a UPC pedig a kontinens 12 államában és Izraelben van jelen, s a tervek 8 országban érintik mindkét vállalat üzleteit. A legnagyobb fejtörést a magyar helyzet okozhatja. Szalay Dorottya szerint azonban elegendő idő áll rendelkezésre, hogy az itteni cégek megfeleljenek a szabályozóknak.
ENGEDÉLYIGÉNY. “Az Európai Unióban a média területén nincs egységes szabályozás a kereszttulajdonlásra, az egyes tagállamok azonban szabhatnak feltételeket” – tudtuk meg Szántó Tibortól, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakértőjétől. Az SBS felvásárlása a UPC által minden bizonnyal európai szintű tranzakciónak minősül, s ezért szükség lesz az Európai Bizottság engedélyére. Utóbbi a döntésnél a versenyszabályozást, s nem a médiaszabályozást veszi figyelembe. Valószínű, hogy itthon is a versenyhivatal elé kerül az ügy – a versenytörvény szerint akkor van szükség engedélyezésre, ha az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő cégé pedig az 500 milliót -, ám nálunk a GVH-nak a médiatörvényt is figyelembe kell vennie, mivel ezt az utóbbi előírja.
Bár még nem dolgozták ki azt a stratégiát, miként lehet eleget tenni a törvényeknek, a UPC vezérigazgató-helyettese szerint számos megoldás létezik. Az egyik például az, hogy az SBS – következésképp az új társaság, a UPC Media – 25 százalékra csökkenti részesedését a TV2-ben. Így hasonló helyzet alakulhat ki, mint az RTL Klubnál, amelyben a Matáv rendelkezik a részvények egynegyedével.
Nemzetközi példák azt mutatják, hogy amikor egy fúzió korlátokba ütközik, az érintett társaság továbbadja az engedélyezetten felüli részesedését, majd erős lobbizásba kezd a szabályok megváltoztatásáért. Ha sikerrel jár, visszaveszi korábbi tulajdonát.
MULTILOBBI. “A technológiai fejlődés világszerte előtte jár a jogalkotásnak” – mutatott rá Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem médiakutatója. Olyan új médiumok jönnek létre, amelyekre nincs is fogalmi meghatározás a meglévő kommunikációs törvényekben. Így például, amikor a kábeltévé egybeolvad az internet-tévével – s ez a folyamat elindult -, az egész mai jogrendszer elavulttá válik. A nagy multik saját gazdasági érdekeiket követve igyekeznek elérni azoknak a reguláknak a megváltoztatását, amelyek korlátot jelentenek számukra.
Miközben a jogalkotásnak lehetővé kell tennie a technológiai fejlődést, a buktatókra is ügyelnie kell. Sükösd Miklós véleménye szerint minden olyan fúzió veszélyes, amely egy kézbe teszi az információ előállítását és terjesztését. Ilyenkor ugyanis a terjesztő a saját maga által előállított tartalomnak elsőbbséget adhat, s ez korlátozhatja a szabad információáramlást.
