A több évtizedes környezetvédelmi lemaradást hivatott mérsékelni az unió 2000-től hozzáférhető előcsatlakozási alapja, az Ispa. Ebből – az előzetes számítások szerint – évente átlagosan 44 millió euró jut környezetvédelmi beruházásokra. A szaktárca tervei között hét javaslat szerepel: ezek közül négy hulladékgazdálkodási és két szennyvíztisztító, továbbá egy – a két területet kombináló – projekt található. Az Ispa-szabályok szerint a brüsszeli hozzájárulás egy-egy projekt költségeinek legfeljebb 75 – kivételes esetekben 85 százalékát – teheti ki. A szennyvízberuházásoknál 50-60 százalékra rúghat az uniós támogatási hányad.
A hazai szaktárca eddig két tervezetet nyújtott be: a győri szennyvíztisztító beruházásét és a Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodás tervezetét. A szemérmesen tesztprojektnek keresztelt programra három évet szánnak: az uniós kasszából a magyar illetékesek 5, illetve 9,3 millió eurót remélnek. A projektek kidolgozottsági foka egyelőre hagy kívánni valót maga után – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a brüsszeli illetékesek március közepén szemináriumot tartanak majd Budapesten arról, miként is kell eljárni a tervezéskor. A környezetvédelmi tárca véleménye szerint májusban lesz döntés.
A magyar környezetvédelmi tervezetek beterjesztését az azokat elbíráló Európai Bizottság vontatottnak ítéli. Ennek az uniós szakemberek szerint az a fő oka, hogy az érintett hazai önkormányzatok nehezen boldogulnak a projektek elkészítéséhez szükséges teendők elvégzésével. Bizottsági források ugyanakkor konkrét nevek említése nélkül egy más természetű problémára is felhívják a figyelmet. Felpanaszolják, hogy egyes tagjelölt országok kormányai politikai indíttatásból sok kis környezetvédelmi beruházás erőltetésével próbálják építgetni hazai klientúrájukat.
“Nem elég transzparens a minisztérium tevékenysége” – fogalmazott Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke.
A környezetvédelmi tárca Ispa-felelőse épp fordítva látja. “A projektek még mindig túlzottan koncentráltak; bőven lenne igény az 5 millió eurót éppen csak meghaladó fejlesztésekre” – vélekedik Becker László. –
