Az állattenyésztésben használt antibiotikumok nemcsak megvédik a jószágot a különböző fertőzésekkel szemben, hanem növekedésüket is gyorsítják, ezért használatuk világszerte elterjedt. A túlzott antibiotikum-adagolásnak azonban hátulütői is vannak: a kórokozók előbb-utóbb ellenállóvá válnak velük szemben, és az állatokban elszaporodva elpusztíthatatlan, s már az embert is veszélyeztető szuperbaktériumokká fejlődhetnek. Az antibiotikumok adagolását ezért szigorú előírások szabályozzák, mennyiségük csökkentésével azonban egyértelműen lassul az állatok növekedése. A Wisconsin University állatorvosai most rájöttek, miként lehet fölgyorsítani a növekedést anélkül, hogy melléktermékként antibiotikum-rezisztens kórokozók keletkeznének. A kutatók csirkékkel végzett kísérletek során kiderítették, hogy a gyors növekedés nem közvetlenül az antibiotikumoknak köszönhető, hanem bizonyos mellékhatásuknak. Ezeket az anyagokat ugyanis a szárnyasok szervezete idegenként kezeli és immunrendszerük aktivizálódik. E védekezési reakció eredményeképpen többek között étvágynövelő vegyületek is keletkeznek a szervezetben, ezért híznak a jószágok. A tudósok most olyan vegyületet állítottak elő, amely serkenti az étvágygerjesztő molekulák termelését – ezt adagolva pedig a laborban nevelt csirkék ugyanúgy gyarapodnak, mintha antibiotikumot kapnának.
