A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2000 júliusától új kötelező tartalékszabályozást vezet be, ennek részeként ettől az időponttól a nominális ráta 12 százalékról 11 százalékra csökken. A változtatás célja a versenyképesség javítása, valamint, hogy a szabályozás közelítsen az Európai Központi Bank (ECB) által alkalmazott tartalékráta-rendszerhez. Ezzel könnyebbé válhat az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni átállás, s elkerülhető, hogy a harmonizáció költségei ne egyszerre merüljenek fel.
A tervezett intézkedések részeként 2000. július elsejétől tartalékköteles a külföldről származó egy éven belüli források 50 százaléka, ezzel párhuzamosan a forint-pénztárállomány fele vehető figyelembe a tartalék teljesítéséhez. Az MNB tervei szerint 2001 közepétől a 2 éven belüli lejáratú, külföldről származó devizaforrások teljes köre tartalékköteles lesz, a forintpénztár állománya pedig kikerül a tartalék teljesítéséhez igénybe vehető eszközök köréből. Ettől a naptól megszűnik a 4 százalékos kedvezményes ráta. A jegybank elképzelései alapján tartalékmentesek lesznek a hitelintézet által nyilvánosan kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok, a jelzálog-hitelintézetek jelzáloglevelek útján gyűjtött forrásai, ha az értékpapír lejárata eléri vagy meghaladja a 2 évet. Az új szabályozás szerint nem kell majd tartalékot félretenni a lakás-takarékpénztárak által kötött előtakarékossági betétek, a külföldről származó két évnél hosszabb lejáratú források után. –
