A Kempinski Galéria védett rezervátum a nagyváros dzsungelében. A március 15-ig látható Életszövetek című tárlat éppen ide való, lefékezésre, sőt megállásra kényszerít. Ahol Bakos Ferenc él, ott lassan történnek a dolgok. A képek is lassúak, el kell időzni velük. Kiegyensúlyozott szomorúságuk talán a mindenhol felfedezhető bomlást megjelenítő kompozíció szigorúságában, összefogottságában rejlik. Formákat látunk a felfedezhetőség határán. Alig azonosítható tárgyak hullanak szét absztrakt elemekre, miközben szemünk folyamatosan próbálkozik rendet teremteni köztük. Ehhez persze elég lenne körülnéznünk ott, ahol élünk, csak ilyesmire általában nincs időnk. –
