Mi a különbség a terroristák és az adóinyomozók között? Az előbbieknek vannak szimpatizánsai… Nem véletlenül keringenek ilyen és ehhez hasonló tartalmú viccek a fejlett országokban. Mert igaz ugyan, hogy az adónyomozók a társadalom tisztességesen adót fizető nagy többségének nagy hasznot hajtanak – közreműködve a költségvetés “kinnlevőségeinek” behajtásában -, valójában sehol a világon nem szeretik őket. Mindenki inkább kellő távolságból, méltó tisztelettel igyekszik szemlélni áldásos tevékenységüket. Kántor Tibor, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese, a magyar adónyomozók főnöke sem hiszi, hogy valaha is kivívják majd az emberek szeretetét. Már azt is nagy dolognak tartja, hogy – a visszajelzések szerint – nálunk is megértették, miért van rájuk szükség. Úgy érzi: a tisztességes adófizetők elismerik munkájukat, s belátják, hogy az érdekükben tevékenykednek. Véleménye szerint abban is szereztek érdemeket, hogy az adócsalás már nálunk sem számít bocsánatos bűnnek. Azt viszont nem állítja – igaz nem is tagadja -, hogy tevékenységük miatt jelentősen nőtt volna az adófizetési hajlandóság, illetve az adócsalások felderítésének hatékonysága. Ezek a jelenségek ugyanis jól érzékelhetően csak hosszabb távon változhatnak.
Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának – amely éppen a napokban, január 29-én ünnepli egyéves születésnapját – eleinte a létjogosultságát is megkérdőjelezték, és az élére elsőként kinevezett vezetőt is támadások érték, ám az elnökhelyettes ma úgy látja: eredményes volt eddigi munkájuk. Közel 50 milliárd forint elkövetési értékben derítettek fel bűncselekményeket. Ebből több mint 13 milliárd forint értéket zár alá vétellel vagy egyéb módon “biztosítottak” is, miközben tavaly az egész szervezet költségvetése nem érte el a 3 milliárd forintot.
PREVENTÍV HATÁS. Nem kizárt, hogy ennél is több költségvetési bevétel köszönhető a preventív hatásnak: az emberek inkább több adót fizetnek, csak ne érjék őket utol az adónyomozók. Rendkívül nehéz bizonyítani a két dolog közti összefüggést, de előfordult már, hogy az adónyomozók “becserkészték” Budapest egy csendes kis utcájának egyik lakóját, s ezt követően az utca többi vállalkozója – önellenőrzés keretében – több százmillió forintot fizetett be az államkasszába.
A magyar adónyomozók hatáskörébe egyébként a gazdasági bűncselekmények kisebbik része tartozik, egyebek között az adó- és járulékcsalás, a számviteli fegyelem megsértése és a csődbűntett. Már ezek felderítése során is érzékelhető volt, hogy a szervezett gazdasági bűnözés nálunk is ki-épült. Tipikusan szervezett formában követik el például a fiktív számlázásokat. Az egész országban, de külünösen a fővárosban és Pest megyében vannak olyan “cégek”, amelyek tevékenysége az ilyen számlakibocsátásban merül ki. A szervezett gazdasági bűnözés másik tipikus megjelenési formája a feketegazdaságban megtermelt jövedelmek tisztára mosása, “megspékelve” egy kevés adó- és járulékcsalással is. Ez utóbbi ügyekben főként bankok, brókercégek érintettek, a nyomozást viszont a rendőrség végzi, az adónyomozók pedig inkább a pénzintézetekkel kapcsolatban álló vállalkozásoknál jelennek meg. A besározódó cégek között vannak milliárdos forgalmúak is, amelyek gyakran komoly legális gazdasági tevékenységet is folytatnak. Ugyanakkor azt határozottan állítja az elnökhelyettes, hogy az országos hálózatú, nagy tekintélyű vállalkozásoknál nem jellemző a szándékosan elkövetett adókikerülés vagy a számviteli fegyelem megsértése.
Országosan ismert közéleti személyiségek nem kerültek be eddig az adórendőrök látókörébe, egy-egy település helyi “arisztokráciájának” tagjai – például ügyvédek, menő vállalkozók – viszont már akadtak fenn a hálójukban. Kevésbé ismert politikusok is belekerültek már ebbe a körbe, de ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítése nem rájuk tartozik. Nagyobb értékre elkövetett, bonyolult bűncselekmények esetén adótanácsadókat is igénybe vesznek az elkövetők. A fehérgalléros bűnözők egyébként igencsak megnehezítik az adónyomozók dolgát, hiszen az ügyek rendkívül összetettek.
KITERJEDT KAPCSOLATOK. Az ügyek bonyolultsága miatt nagy hangsúlyt helyeznek az adózsaruk továbbképzésére: egyidejűleg folyik belső képzés, és ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban külföldi társszervezeteknél sajátítják el a szakma finomságait. Tavaly például többen csiszolták tudásukat az FBI akadémiáján, s az idén még több lehetőségük lesz a határokon túli fortélyok megismerésére. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága egyébként rövid múltja ellenére kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik: kifejezetten jó a viszonyuk az amerikai FBI-jal és több nyugat-európai adónyomozó hatósággal, ez évben pedig a szomszédos országok társszerveivel veszik fel a kapcsolatot. Mindezt – egyebek között – annak érdekében teszik, hogy javuljon a felderítések hatékonysága. Ezt a célt szolgálja a tavaszra tervezett kismértékű személyi és szervezeti átalakítás is. Kántor Tibor bízik benne, hogy az idén sikerül végre megtalálni a bűnügyi igazgatói posztra az alkalmas személyt, jelenleg ugyanis Erdélyi János megbízottként látja el ezt a feladatot.
