Az agrárágazat eredményei 1999-ben elmaradnak az elmúlt évitől. Kevesebb gabona került a raktárba, a meghatározó gyümölcsök közül almából gyengébb volt a termés, és bár a szakemberek az idei bort az évtized legjobb évjáratának tekintik, mennyisége nem éri el a tervezett szintet. Értékesítési gondok nehezítették többek között a sertéstenyésztést és a baromfihús-termelést. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exportárbevétel közel 20 százalékkal elmarad az elmúlt évitől, s hasonló mértékben csökken az agrár-külkereskedelmi egyenleg is. A kivitelen belül növekszik az uniós országok aránya.
A 2000. év kilátásai az agrártermékek termelését tekintve kedvezőbbek. Jól alakult az őszi talaj-előkészítés, a vetés és a mélyszántás. A legfontosabb kalászos növény, az őszi búza vetésterülete 1 millió 80 ezer hektár, több mint 300 ezer hektárral nagyobb a korábbinál. Az állati termékekből nőhet a lakossági fogyasztás, kedvező külpiaci értékesítési lehetőségekre rugalmasan reagálhatnak az ágazatok.
Jövőre a termelés 5-6 százalékos bővülésével lehet számolni. A mai alacsony élelmiszerárak 2000-ben nem tarthatók. Már az év elején megindulhat az áremelkedés, ami kedvezőtlenül hat az infláció mértékére. Számítások szerint 10 százalékkal, esetenként ezt is meghaladó mértékben drágulhatnak az élelmiszerek és az élvezeti cikkek.
A magyar mezőgazdaság jelenleg termelői potenciájának csak 60-65 százalékát használja ki, a termelési színvonal a felét sem éri el a vetélytársakénak. Ennek, a technikai lemaradáson túl, számos oka van, a keleti piacok elvesztésétől a rossz gazdálkodási szerkezetig. Az eszközállomány elavult, a felújításokra, pótlásokra rendre nem jut pénz. A kilencvenes években 550-650 milliárd forint értékű beruházás maradt el. –
