HÁTTÉR. A díj bevezetésére a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ad felhatalmazást, amelynek 60. paragrafusa alapján a környezethasználó a terhelésért (valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátásáért) külön jogszabályban meghatározott esetekben ktd-t köteles fizetni. A KöM-ben már 1997-ben elkészült az e díjakról szóló törvény koncepciója, amelyet azóta tovább módosítottak.
KIVETÉSI ALAP. Díjfizetési kötelezettség meghatározott szennyező anyagok levegőbe, felszíni vízbe, illetve talajba történő kibocsátása után keletkezik.
FILOZÓFIA. A ktd a környezet által “nyújtott” szolgáltatásnak, a természet szennyezés-asszimiláló képességének próbál olyan piaci árat szabni, amely ezen erőforrással való ésszerű gazdálkodásra ösztönöz. Az, hogy bizonyos környezetet terhelő anyagok minden kibocsátott egysége után ktd-t kell fizetni, a díjfizetésre kötelezettet elvileg az emisszió folyamatos csökkentésére sarkallja. Mint gazdasági szabályozó eszköz direkt módon jeleníti meg a környezet terhelésének költségeit a gazdálkodásban. Ezáltal a másoknak okozott károk, hátrányok anyagilag is érezhetővé válnak.
ÉRINTETTEK. A levegőterhelési díj a gazdálkodó szervezeteket érintené, a vízterhelési díjakat a gazdálkodói és lakossági szféra közel azonos arányban, a talajterhelésieket pedig az utóbbi fizetné.
MÉRTÉKEK. Mivel a lakosság talajszennyezése nem annyira heterogén, mint a vállalatoké, a KöM tervezete szerint a háztartások az elfogyasztott víz mennyisége után vagy átalány alapján fizetnék a díjat. Az általányt 50, üdülőhelyeken 40 köbméter/fő/év értékben állapították meg, bár a mérés elsőbbséget élvez.
KEDVEZMÉNYEK, SZANKCIÓK. A vízmérő óra beszerzése és beépítése leírható lenne a költségből. Környezetvédelmi beruházás esetén a lakossági díj 90 százalékát elengednék. A beruházás jelentheti szikkasztó helyett zárt szennyvíztároló építését (amelynek üzemeltetése jóval többe kerül), vagy környezetkímélő elhelyezési módszerek alkalmazását. Csatornaépítés esetén a lakosság közvetlenül nem kapna díjkedvezményt, azonban az önkormányzat környezetvédelmi alapjába befolyó díjbevételekből a szennyvíztisztítás megvalósítása, illetőleg a közműfejlesztés finanszírozásának támogatása a fogyasztók terheit is mérsékelné. A csatornába bekötött lakások a talajterhelési díj alól mentességet kapnának, ám vízterhelési díjat fizetniük kellene, azt az esetleges víztisztító berendezés a minősége mértékében csökkentené. Az olyan talajszennyezők, akiknek lehetőségük nyílna csatornára való csatlakozásra, háromszoros talajterhelési díjat fizetnének.
