Midőn 1989-ben George Bush amerikai elnök Budapestre látogatott, baráti gesztusként az FM 102,1 MHz-es frekvencián – az akkori nagykövet, Mark Palmer közbenjárására – egy napra szóló engedéllyel angol nyelven rádióműsort kezdtek el sugározni. Az akkori kormány az adást jó ötletnek tartotta, és hagyta tovább működni. A Rádió Bridge hamarosan magyar nyelvűvé vált, csak a hírek szóltak angolul még néhány évig. Az adó – az Autó-Motor magazint is kiadó – Híd Rádió Műsorkészítő és Sugárzó Kft. tulajdona, mely cég fele részben a Postabank sajtóportfoliójához tartozott, de csak múlt időben, mivel július végén egy doveri címmel bejegyzett, egyébként New York-i székhelyű társaság, az Elliott Associates L.P. vette meg 1 milliárd forintért. Jó üzlet, mondhatnánk. Na de kinek? A PB Workout Kft., és rajta keresztül a pénzintézet, valamint a Palik László és Héder Barna érdekeltségébe tartozó H.P. Alap Kft. és a H&DRA Rt., mint korábbi tulajdonosok 51-49 százalékban osztoznak a vételáron. Ők minden bizonnyal örülnek. De mit nyer a befektető?
Információink szerint a Rádió Bridge piaci értéke legfeljebb 140 millió forint lehet, de még ez is soknak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy budapesti rádiók közül a Sztár Rádió nemrég még 130 millió forintért volt eladó. Ekkor jelent meg egy amerikai befektető, aki 250 milliót akart érte adni, de rájött, hogy ha olcsóbban is megkaphatja, bolond lesz ő ennyit fizetni érte, és várhatóan 180 millió forint lesz a kompromisszumos vételár. Pedig a Sztár Rádió több mint 1,7 millió emberhez képes eljutni, szemben a Bridge 476 ezernyi potenciális hallgatójával, olvasható ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) még tavaly közzétett frekvenciapályázataiból. A hallgatottsági adatok szintén nagy eltéréseket mutatnak, míg az előbbi esetében – a Szonda Ipsos májusi, a teljes napi átlagos elérés alapján számolt adatai szerint – 4,6 százalékos volt, addig a Bridge csak 2,5 százalékot tudott felmutatni.
POSTABANKI TÁMOGATÁS. Az is meglepő, hogy a rádió idáig talpon tudott maradni. Igaz, a Postabank, egyrészt rendszeresen vásárolt magának reklámidőt, másrészt a Híd Rádió Kft.-re ügynökségi szerepet is osztott: rajta keresztül hirdetett más médiában, így csöpögtetve számára az életben tartó forintokat. Ezek tükrében már az sem csoda, hogy azokban az időkben szerda esténként még Princz Gábor is vezetett műsort. (Illik hozzátenni, hogy profikat meghazudtoló módon). Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy talán a legmagasabb hallgatottságát a rádió abban az időben érte el, amikor délutáni műsorvezetőként a már addig az összes magyar rádiótól kirúgott Villám Gézát szerződtette, aki a vasutassztrájk miatt szívrohamot kapott Sípos Sándor halálakor az ismert MÁV szignál eldúdolása után ezt találta volt mondani: “Kérem vigyázzanak, a kettes vágányra koporsó érkezik!”. Másnap már ennél a rádiónál sem volt alkalmazásban.
A százötven milliárd forintos konszolidálás után az állam kezébe “hulló” sajtóportfóliót a Postabank köztudottan el kívánta adni. Mint megtudtuk, több befektető is jelentkezett az elmúlt időszakban a Rádió Bridge-ért, de érdeklődésükre, hogy eladó-e, mindig nemmel feleltek. Majd egyik pillanatról a másikra bejelentették, hogy mégis csak értékesíteni kívánják a kft.-t, s vele együtt a rádiót is. A kikiáltási ár 2 milliárd forint volt. Az érdeklődők száma hirtelen megcsappant e csöppet sem kedvező ajánlat iránt, de megjelent a már említett amerikai alap.
Ami még értéket képviselhet, az a cég Autó-Motor magazinja, amely a maga kategóriájában piacvezetőnek számít. Egy lap piaci értékét az éves reklámbevétele és az eladásokból befolyt összeg alapján szokás megállapítani. A Mediagnózis adatai szerint – listaáron számolva – az újság tavalyi reklámbevétele 300 millió forint volt, ami korántsem a tényleges összeg, mivel szokásos módon a nagyobb hirdetők kedvezményeket kapnak. Ha nagyon optimisták akarunk lenni, akkor körülbelül 260 millió forintra becsülhetjük az így befolyó pénzt. A lap példányszáma tavaly átlagosan 43 ezerre volt tehető – derül ki a Médiaanalízis című kiadványból. A példányonkénti 97 forinttal és kéthetenkénti megjelenéssel beszorozva ezt, kiszámolható, hogy bruttó 100 millió forint bevétel származott a lap értékesítéséből 1998-ban.
Egyszerű összeadás alapján arra juthatunk, hogy a rádió és az újság még nagyon jó áron is csak félmilliárd forintot ér. Egy dolgot azonban még nem vettünk figyelembe. A másfél évvel ezelőtti adatok szerint 305 millió forintos mérlegfőösszegű Híd Rádió Kft.-nek köszönhető, hogy a Eurosport kábeltévén keresztül magyar nyelvű kommentárral is fogható. Ezek szerint ez a jog mintegy 500 millió forintot ér, azonban ez még “barátok közt” is enyhe túlzásnak tűnik.
ROKONI SZÁL. Mindezek tükrében elég érthetetlen, hogy az amúgy 1 milliárd dollárt kezelő alap első magyarországi befektetéseként miért ment bele ebbe a kedvezőtlen üzletbe. Egy a médiapiacon jártas szakértő szerint az ár azt megakadályozandó volt ilyen magas, hogy nem kívánt kézbe kerüljön a cég. Vagy valami más is áll e mögött? Mindenesetre a Postabank, és rajta keresztül az állam, valamint a Palik László és Héder Barna páros most meglehetősen jól járt. Bizonyára mindenre van magyarázat, de hogy mi a valóság, azt nem sikerült megtudnunk a Híd Rádió Kft. tulajdonosváltással együtt kinevezett – korábban riporterként ott dolgozó – új ügyvezető igazgatójától, mivel titkárnőjén keresztül csak azt üzente, hogy még nem kíván nyilatkozni az ügyről. Egyébként az urat Deutsch Péternek hívják – s nem utolsósorban a fideszes sportminiszter testvére.
