Meddig hozza a Formáját? című írásukban (Figyelő, 1999/29. szám) ismét azt az érvrendszert vélem felfedezni, amely szerint a Magyar Nagydíj megrendezését az államnak érdemes támogatnia, hiszen a járulékos bevételek (az idegenforgalom fellendülése, a szállodák kihasználtsága, a fogyasztás), valamint az ország-imázs megér ennyit. Bár vitathatatlan, hogy az ilyen típusú rendezvények támogatása közvetve költségvetési bevételeket generál, ám azt szerintem még senki nem számolta ki, hogy ez a ráfordítás mennyire hatékony. Amennyiben az állam kevesebb pénzt fordítana olyan ügyek támogatására, amelyek mellé viszonylag könnyen lehet érveket felsorakoztatni – ki vitatná például azt, hogy szép dolog Magyarország 1100 éves fennállását megünnepelni -, vélhetőleg kevesebb pénzt kellene elvonnia a gazdaság szereplőitől adó formájában. Ezzel pedig közvetve ugyanolyan hatást érne el, mint amikor támogatásokat osztogat: az élénkülő üzleti tevékenységből és fogyasztásból nagyobb bevételre tenne szert. Csak éppen minden egy kicsit egyszerűbb volna.
HOTVÁTH ERZSÉBET
Kartal
