„Magyarország arra számít, hogy a belépést követően a magyar is automatikusan hivatalos nyelv lesz; ez a kérdés nem is szerepel a csatlakozási tárgyalások napirendjén” – mondta a Figyelőnek a brüsszeli magyar misszió egyik illetékese. Nyelvpolitikai szempontból égetővé válik azonban, hogy megfelelő számú tolmács álljon ugrásra készen. Mint Klaudy Kingától, az ELTE mellett működő Nemzeti Tolmács- és Fordítóképző Intézet igazgatójától megtudtuk, évente 40-50 fő végez a kétnyelvű, két féléves fordító-, illetve tolmácsszakon. A három nyelvű, négy féléves – úgynevezett abc képzés – hallgatói közül az idén fut ki az első, 17 fős évfolyam. Igazodva az uniós követelményekhez, azaz az Európai Bizottságban kialakult szokásjoghoz, az angol, a francia és a német nyelv egyértelmű elsőbbséget élvez. Az abc képzésben az utóbbi időszakban mindehhez hozzájött a spanyol is. Az iskola látogatói arra számítanak, hogy a csatlakozás után – ha megfelelnek a Brüsszel által támasztott nyílt versenynek – az unió intézményeiben folytathatják pályafutásukat. Mégpedig nem csekély összegért, hiszen a fordítók és a tolmácsok az eurokrata köztisztviselőkkel egy kalap alá sorolódnak, méghozzá 3670 eurós kezdő fizetéssel. Míg a „nagy nyelvek” tekintetében valószínűleg nem okoz majd gondot a megfelelő számú szakember delegálása, a kicsiknél más a helyzet. Áthidaló megoldásként – amint az a finn esetében is történt – egy nagy nyelv, mint közbülső lépcsőfok iktatható be: például a magyarról portugálra való fordítást a francián keresztül valósíthatják meg. –
