ÁLFOGLALKOZTATÁS. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének alapos gyanúja miatt indult nyomozás egy nyíregyházi székhelyű cég ügyvezetője ellen, aki két év alatt 192 millió forintot kapott vissza, mint csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató célszervezet. Ez a foglalkoztatás valójában abból állt, hogy a cég különböző gazdasági társaságokkal – akik eredetileg is csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztattak – megállapodott, hogy azok dolgozóit saját állományába átveszi, s így állami támogatást tudott igénybe venni.
FIKTÍV SZÁMLÁK. Csalás, adócsalás, számviteli fegyelem megsértése és csődbűntett miatt indult nyomozás N. Tibor szegedi lakos és társai ellen. Az adónyomozók azzal gyanúsítják N. Tibort, hogy 26 vállalkozás tulajdonosaként, irányítójaként gazdasági eseményeket nem tartalmazó – vélhetően fiktív – számlákat állított be könyvelésébe, amelyek értéke a jelenlegi számítások szerint közel 300 millió forint. Ezek a cégek konkrét gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytattak. N. Tiboron kívül további három személyt hallgattak ki gyanúsítottként az adónyomozók, akikről azonban kiderült: díjazás ellenében vállalták, hogy cégeket alapítanak, illetve átvesznek, vagyis csak a nevüket adták N. Tibor üzelmeihez. Az érintett egyébként július 15-e óta előzetes letartóztatásban van.
FEKETEFIZETÉS. Lakossági bejelentés alapján indult nyomozás egy szekszárdi székhelyű kft.-nél. Az információ szerint 1998 nyara óta 70-80 személy “feketén” is kap fizetést, vagyis hónap elején bankszámlára utalja a cég a rendes fizetést, majd még tizedike körül a kft. pénztára zsebbe is fizet 10-28 ezer forintot. A vizsgálat során bebizonyosodott: az információ helytálló volt. Ily módon bruttó 40 millió forint után nem fizette meg a kft. a közterheket, ezért nyomozást rendeltek el többrendbeli adó- és társadalombiztosítási csalás bűntettének, illetve munkanélküliek szolidaritási alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése vétségének alapos gyanúja miatt.
