MAGYAR. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény 2. számú melléklete szerint a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerez meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőke- és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és törlesztésének ütemezését.
NEMZETKÖZI. A nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában kelt Unidroit egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi LXXXVI. törvény a következőképpen definiálja a nemzetközi pénzügyi lízinget: az egyik fél (lízingbeadó) a másik fél (lízingbevevő) részletes leírásának megfelelően szerződést köt egy harmadikkal (szállító), amely szerint a lízingbeadó felszereléseket, gépeket vagy egyéb berendezéseket (a továbbiakban: berendezés) vesz meg a lízingbe vevő által jóváhagyott olyan feltételekkel, amelyeket a lízingbevevő az érdekeivel megegyezőeknek ítél, és olyan szerződést (lízingszerződés) köt a lízingbevevővel, amely alapján a lízingbevevő bér fizetése ellenében jogosult a berendezés használatára. A nemzetközi pénzügyi ügylet jellemzői: a lízingbevevő – a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül – meghatározza a berendezést és kiválasztja a szállítót. A berendezést a lízingbeadó olyan lízingszerződéssel összefüggésben veszi meg, amelyet a szállító tudomása szerint a lízingbeadó és a lízingbevevő már megkötött vagy meg fog kötni; és a lízingszerződés alapján fizetendő díj megállapításánál alapvetően a berendezés árának vagy az ár jelentős részének az amortizáció következtében történő csökkenését veszik figyelembe.
