BUX. A Budapesti Értéktőzsde 1991-től számított, 1995-től hivatalossá nyilvánított indexe. Értékét a pesti börze 18 legjelentősebb részvényének árfolyamából számítják ki. A papírok súlyát 15 százalékban maximalizálják a féléves felülvizsgálatok során, ám év közben az állandóan változó árak miatt ettől jelentősen eltérhetnek, nem egy esetben 20 százalék feletti súllyal szerepeltek az indexben a vezető részvények.
RAX. Az index létrehozását az motiválta, hogy a befektetési alapok teljesítményének mérésekor nem támaszkodhatunk a BUX-ra, hiszen törvényi szabályozás szerint portfóliójukban egy részvény maximum 5 százalékos súllyal szerepelhet. Továbbá tőkéjüknek legalább 15 százalékát likvid papírokban kell tartaniuk, azaz a részvények aránya maximum 85 százalék lehet. A RAX megalkotásánál a vezérelv az volt, hogy megfeleljen a befektetési alapok számára előírt kritériumoknak.
MAX. Ez az index az állampapírok teljesítményét méri, méghozzá az éven túli, fix kamatozású papírokét. Kiszámítása az elsődleges forgalmazók legjobb eladási és vételi árfolyamain és a felhalmozott kamatokon alapszik, tehát ez az index is egy passzív portfóliót képez le – ebben az esetben egy állampapírokból állót. Hozama gyakorlatilag megfelel a magyar piacon elérhető kockázatmentes hozamnak.
NYÍLT- ÉS ZÁRTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAPOK. A nyíltvégű befektetési alapnál az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket forgalmaz, így azok száma naponta változhat. Zártvégű esetén a befektetési jegyek nem visszaválthatóak, s a nyilvánossá válás vagy a nyilvános forgalomba hozatal után egy hónappal kezdeményezniük kell a tőzsdei bevezetést. A Budapesti Értéktőzsdén – gyakorlatilag – 4 befektetési jeggyel kereskednek.
NYILVÁNOS ÉS ZÁRTKÖRŰ ALAPOK. Befektetési alapokat lehet nyilvánosan és zártkörűen alapítani. Utóbbi esetben a jegyzésre csak a kezelési szabályzatban meghatározott személyek jogosultak, akiknek a jegyzési szándékukról előzetes nyilatkozatot kell tenniük. A zártkörűen működő befektetési alapok csak névre szóló jegyeket bocsáthatnak ki.
